Három civil szervezet nyújtott be árnyékjelentést a romániai magyarság helyzetéről, ám azt az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén nem vitatták meg.
Az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén három romániai magyar civil szerveződés árnyékjelentéssel próbálta a világszervezet figyelmét felhívni az erdélyi magyarság problémáira. A román kormány ugyanakkor egy, a cigányság gondjaira fókuszáló jelentést nyújtott be, és az országjelentést követő kérdések is ezt firtatták.
Ezen szempontok miatt a Transindex szerint az árnyékjelentés aligha válhat fontos mérföldkővé az autonómiatörekvések történetében. A dokumentumot, mely a kollektív kisebbségi jogok hiányát mutatja be, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület közösen hozták létre.
A szervezetek szerint a román állam monopóliumot gyakorol az ottani magyarok legértékesebb javaira, a természeti kincsekre. Ezáltal a székelyföldi magyarság kiszolgáltatottabbá válik, veszélybe kerül identitása. A civilek célja egy Dél-Tirol típusú autonómia kivívása. Képviselőjük, Heintz Péter szerint ez nem az ENSZ dolga, viszont a kisebbségi jogok is érintik a faji diszkrimináció témáját.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Több mint félmillió volt mezőgazdasági dolgozó juttatásánál negyvenszer többet kapnak.
Kritikus állapotban van.
Tuba Gábor az a „független” nyírbogáti képviselő, aki igencsak aktív szerepet vállalt A szavazat ára című „dokumentumfilm” elkészítésében is.
A számok bizony nem hazudnak.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Nagy reményekkel érkezett, de nem váltotta be azokat.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
