Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
Három civil szervezet nyújtott be árnyékjelentést a romániai magyarság helyzetéről, ám azt az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén nem vitatták meg.
Az ENSZ genfi rasszizmusellenes értekezletén három romániai magyar civil szerveződés árnyékjelentéssel próbálta a világszervezet figyelmét felhívni az erdélyi magyarság problémáira. A román kormány ugyanakkor egy, a cigányság gondjaira fókuszáló jelentést nyújtott be, és az országjelentést követő kérdések is ezt firtatták.
Ezen szempontok miatt a Transindex szerint az árnyékjelentés aligha válhat fontos mérföldkővé az autonómiatörekvések történetében. A dokumentumot, mely a kollektív kisebbségi jogok hiányát mutatja be, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület közösen hozták létre.
A szervezetek szerint a román állam monopóliumot gyakorol az ottani magyarok legértékesebb javaira, a természeti kincsekre. Ezáltal a székelyföldi magyarság kiszolgáltatottabbá válik, veszélybe kerül identitása. A civilek célja egy Dél-Tirol típusú autonómia kivívása. Képviselőjük, Heintz Péter szerint ez nem az ENSZ dolga, viszont a kisebbségi jogok is érintik a faji diszkrimináció témáját.