Jared Diamond evolúcióbiológus, földrajztudós, nyelvész és történész szerint létezik egy aprócska csendes-óceáni sziget, amelynek története intelem a modern embernek. Miért?
Jared Diamond – bár eredeti szakmáját tekintve evolúcióbiológus – a nyugati történetírás talán legnagyobb élő alakja. A nyilvánosságtól immár visszavonult szerző alapműveként a Háborúk, járványok, technikákat (Guns, Germs and Steel) szokás emlegetni – joggal, hiszen e monumentális kötettel szerzőnk képes volt átfogó magyarázatot adni a nemzetek felemelkedésének és hanyatlásának sajátos logikájára. Diamond azonban írt egy másik, rendkívüli jelentőségű alapművet is, az Összeomlást (Collapse), amelynek tárgyszerű leírása a bolygó egyik legfurcsább helye, a Húsvét-sziget történetéről annyira kerek, hogy nemrég önálló könyvként is megjelent.
Ez az apró, csendes-óceáni földdarab különös kőszobraival látszólag semmilyen érdemleges szerepet nem játszik a Homo sapiens sorsának alakulásában. Diamond szerint azonban nem létezik a Húsvét-szigetnél sokatmondóbb példázata annak, hogyan taszítják magukat – az előrelátás hiányában – szükségszerű pusztulásba egykor virágzó civilizációk.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Nem köntörfalazott a Kossuth-díjas zenész.
Ettől még a keleti orientáció az marad, ami, de legalább a maga lecsupaszított valóságában, és nem kamu, süket dumákkal a normalitásról.
Régi vagy új baloldal egyre megy, gond nélkül teljesítenék a brüsszeli elit utasításait.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
