A kamatjövedelmek nagy részére vonatkozó új teherrel a kormány a továbbra is adómentes állampapírok vásárlására igyekszik ösztönözni a lakosságot. A nagy kérdés az, sikerül-e rávennie az alapvetően kockázatkerülő magyar háztartásokat. Az ötlet mindenesetre megvan hozzá.
Helmeczi Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Május végén robbant a hír, hogy a kormányzat döntése értelmében július elsejétől azokra a kamatjövedelmekre, amelyek után 15 százalékos kamatadót kell fizetni, további 13 százalékos szochófizetési teher vonatkozik majd. A szochót, vagyis a szociális hozzájárulási adót a jövedelmeink, például a munkabérünk után fizetjük meg, az állam egyebek mellett ebből tartja fenn a társadalmi ellátórendszereket, köztük a nyugdíjrendszert. A megtakarításokból szerzett kamat eddig mentes volt a szochó alól, nyártól azonban már nem minden befektetés esetében lesz az, így többek közt a lekötött és a nem lekötött betétek kamatainál sem.
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által tolmácsolt kormányzati érvelés szerint azért vetik ki a kamatjövedelmek nagy részére a szochót, hogy növekedjen az állampapírok iránti kereslet, azok ugyanis a jövőben is adómentesek lesznek. A kabinetnek elemi érdeke, hogy a háztartások vigyék az állam által kibocsátott értékpapírokat, több okból is. Egyrészt
az állampapír-eladások volumenének remélt növekedése azonban segíthet áthidalni ezt a feltételezhetően átmeneti helyzetet. Másrészt a kormánynak az önfinanszírozás szempontjából az is fontos, hogy hazai szereplők vásárolják a papírokat, mert így az államadósság szerkezetében nem nő a külföldi hitelezők részaránya, ami nemzetstratégiai oldalról úgyszintén lényeges.
Egy biztos: a háztartásoknál bőven van befektethető pénz, hiszen az év elején a készpénz-, valamint a látraszólóbetét- és folyószámlabetét-állományuk egyaránt meghaladta a 8000 milliárd forintot. A nem lekötött betétekben lévő pénz mennyisége másfél évvel ezelőtt volt a csúcson, akkor a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 10 000 milliárdot is meghaladta a számlákon tartott vagyon nagysága. Emellett még lekötött betétben is tárolnak 1000 milliárd forintot a magyarok. Nagy Márton egy minapi sajtóháttérbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem lekötött, azaz látraszóló- és folyószámlabetétek után járó kamat a kamatkörnyezet ellenére is alig mozdult felfelé az utóbbi hónapokban, 1 százalék alatt van. A bankok a náluk tárolt likvid források után tehát elenyésző hozamot fizetnek az ügyfeleknek. Ezért mondja azt a kabinet, hogy a lakossági megtakarítások reálértékének a megvédése miatt is szükség van az állampapírszegmens felé terelni a háztartásokat.
„A szochófizetési bejelentés érzékenyen érinti a megtakarítási piacot, hiszen a megtakarítási termékek széles körére van hatással, azonban nem mindenre” – mondja a Mandiner érdeklődésére Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A társaság értelmezése szerint például az ingatlanalapokba és az állampapírba való befektetés mellett az egyedi részvénybefektetésekre vonatkozó nyereségre, valamint a tőzsdén kereskedett befektetési jegyekre (ETF-ekre) sem fog vonatkozni az új teher. Fontosnak tartják kiemelni azt is, hogy csak a július 1-jén, illetve az azt követően megvett eszközök után fizetendő a pluszadó, ezért
A látra szóló betétekben tartott, hatalmasra duzzadt megtakarításokkal kapcsolatban a szakember jelzi, hogy e jelentős lakossági betétállomány tartós, évek-évtizedek óta látható jellegzetessége a magyar megtakarítási piacnak. „Ez egyrészt ered a magyar háztartások alapvetően kockázatkerülő magatartásából, másrészt van bizonyos távolságtartás is az értékpapírok világától. A magyar állampapír könnyen és adómentesen elérhető termék – s az utóbbi években a kiemelkedő kamatok következtében jelentősen nőtt is a lakossági állampapír-állomány –, mégis rengetegen alacsony kamatozású bankbetétben vagy semmilyen kamatot nem nyújtó készpénzben tartják a megtakarításukat” – fejti ki.
Magyarázatképpen megjegyzi, hogy sokan ezt érzik biztonságosnak és azonnal elérhetőnek, pedig a jelenlegi magas infláció mellett nagy veszteséget okoz a megtakarítóknak.
Árokszállási Zoltán arra számít, hogy a kormány bejelentései valószínűleg okoznak majd elmozdulást a bankbetétektől, ám – a háztartások említett pénzügyi magatartása miatt – nagy kérdés ennek mértéke. „Fontos kiemelni, hogy nemcsak a bankbetétekre vonatkozik a pluszteher, hanem lényegében bármire, ami kamatjövedelemnek minősül. Ezért a bejelentés tovább torzítja a piacot az állampapírok irányába, pedig egy egészséges megtakarítási piacon fontos, hogy kockázati szinttől, várható hozamtól, likviditási helyzettől, futamidőtől függően versenyképes megtakarítási termékek széles köréből lehessen választani, az szolgálja ugyanis a megtakarítások megfelelő diverzifikációját” – mondja. Hozzáteszi: az ügyfelek élet- és anyagi helyzetétől, kockázatvállalási képességétől függően úgy lehet a legjobb megtakarítási mixet kialakítani, ha sok termékből lehet választani.
Az állam által kibocsátott értékpapírok iránti kereslet a lakosság körében egyébként már eddig is viszonylag erős volt, de az Equilor vezető elemzője szerint további élénkülés jöhet. Ezzel kapcsolatban azonban fontos kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a következő hónapokban milyen termékekkel lesz majd jelen a piacon. Az ÁKK tájékoztatása szerint jelenleg
– az év első három hónapjában 1000 milliárd forintnyit vettek belőle a magyarok –, amelyet öt- és nyolcéves futamidőre, változó, az inflációt meghaladó kamatozással kínálnak. A rövidebb periódusra 14,75, a hosszabbra 15,50 százalék a kamat mértéke. Emellett újra elérhető és szintén közkedvelt befektetési forma a hároméves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír 15,90 százalékos kamattal, és sokan veszik az egy- és kétéves Kincstári Takarék-jegyet, valamint a három, hat vagy tizenkét hónapos futamidőre váltható Diszkont Kincstárjegyet is. A szakértő által is említett erős keresletet alátámasztják az államadósság-kezelő adatai, amelyek szerint az előző esztendő vége és ez év március között 256 milliárd forinttal hízott a lakossági kézben lévő állampapír-állomány, így ismét megközelítette a 9000 milliárdot, amely alá tavasz ősszel esett.
ahol ügyfélkapus bejelentkezéssel évek óta lehetőség van elektronikusan értékpapírszámlát nyitni. Egyre többen veszik igénybe a szolgáltatást, 2022-ben meghaladta a 38 ezret az így nyitott számlák száma, minden harmadik értékpapírszámlát a neten nyitottak az ügyfelek. Az online csatornák – a Web-, a Mobil- és a TeleKincstár – népszerűségét pedig jól mutatja, hogy a tranzakciók 79 százalékát e felületeken keresztül bonyolították le az előző évben. A kincstár és a bankok mellett a postán szintén megvehetők az állampapírok, s a számok azt jelzik, hogy a lakossági befektetők élnek a lehetőséggel: tavaly a posta 130 milliárd forinttal növelte az általa hozott ügyfelek állampapír-állományát.
A kabinet az adómódosítási döntések után sem akarja a véletlenre bízni a lakossági állampapírpiac meglódulására vonatkozó, a reményei szerint 500 milliárd forintnyi keresletet generáló tervének a kimenetelét. Úgy rendelkezett, hogy a számlavezető bankoknak október elseje és december vége között levelet kell küldeniük lakossági ügyfeleiknek, bemutatva, mekkorát buktak azzal, hogy nem állampapírban tartották a pénzüket. „A számlatulajdonosok a lakossági állampapírokon elérhető hozamokról, valamint a háztartások által elhelyezett forintbetétek átlagos évesített kamatlábáról kapnak majd tájékoztatást” – ígéri a kormány.
A Magyar Bankszövetség persze sem a levélkiküldési, sem a szochófizetési kötelezettségnek nem örül. Álláspontja szerint az elvonás csökkenti a megtakarításokat, s elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. A lépés „erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit” – fogalmaztak, az intézkedések felülvizsgálatára és visszavonására szólítva fel a kormányt. A hazai pénzintézeteket tömörítő testület ráadásul nemcsak a szochó ügyében neheztel a kabinetre, hanem az extraprofitadó meghosszabbítása miatt is, amelyből 250 milliárd forintnyi bevétele származhat a központi költségvetésnek 2024-ben.
A bankok – mint írták – „negatívan értékelik, hogy a 2022 közepén két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány jövőre nem vezeti ki, hanem változatlan szinten tartja”. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy
Ettől a lépéstől a gazdaságfejlesztési tárca 1300 milliárd forintnyi kötvénykeresletet vár.
Nagy Mártonék merőben másként látják a helyzetet, mint a bankok. A két fél közötti csörte újabb felvonásaként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a napokban azt közölte, hogy az a bankrendszer, amely most a hitelezési források szűkülésére számít, a korábbi években folyamatos és jelentős jövedelemre tett szert, s ebben „nem is várható érdemi változás”. A tárca szerint tehát a tőkeellátottság nem fogja korlátozni a hitelezést. Arra ugyancsak rámutatott a minisztérium, hogy a betétállományhoz viszonyítva mérsékeltnek mondható a hazai hitelállomány. Úgy látják: „érdemi mozgástere van a bankszektornak arra, hogy továbbra is hitelezze a gazdaságot, ezáltal is segítse a hazai GDP-növekedést”.
Nyitókép: Akit csak lehet, állampapírvásárlásra ösztökélne a kormány
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Papp Dániel kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését.
„Budapest olyan város, ahol mindenki azt szeret, akit csak akar” – írta a főpolgármester a Pride hónap alkalmából.
