Ősöreg bölény volt a szürke technokraták között, hosszú életútján óriási gazdasági és politikai vállalkozásokat épített fel, s egészen addig nyeregben ült, amíg el nem ragadta a halál.
Ül az újságot író ember egy értekezleten, aztán döbbenten értesül arról, hogy meghalt Silvio Berlusconi. Azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a világ számos politikusának halálhíre nem okozna döbbenetet. Berlusconi viszont egy másik kategória.
Ő nem átlagos politikus volt. Nem átlagos üzletember volt. Nem átlagos ember volt. Termetre kicsi, politikai örökségre viszont emberfeletti. Szögezzük le: Silvio Berlusconi az olasz politika utóbbi harminc évének legfontosabb személyisége volt, aki elsősorban hazája politikáját, másrészt viszont az európai politikát is formálta.
Ugyan fiatalabb kori pisztolyos fotója legendássá vált, és olasz oligarchaként minden bizonnyal bőven rálátott, sőt részt is vett az üzleti és politikai világ színfalak mögötti, homályos és még annál is homályosabb ügyeiben, Berlusconi publikus üzletemberi teljesítménye hatalmas és elismerésre méltó volt. Az építőiparban kezdett, a reklámiparban folytatta, majd betört a médiapiacra is, megteremtve a modern olasz kereskedelmi tömegmédiát. A nyolcvanas évekre Olaszország egyik legbefolyásosabb üzletembere lett, vállalkozásainak és befektetéseinek csápjai számos szektorra kiterjedtek.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
Félti a közvélemény feletti befolyását a német kormány.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Az sem lehet kérdéses többé, hogy a Tisza kormány beállna-e Ukrajna EU-csatlakozása mögé.
Hátborzongató tervvel álltak elő a füstös szobákban.
