Elszabadult a pokol Franciaországban: Allahu akbart kiáltva kést rántott egy férfi, majd rátámadt az emberekre (VIDEÓ)

Egy 69 éves portugál férfi próbált közbeavatkozni, a támadó őt halálosan megsebesítette.

A vírusok és a baktériumok a történelem valódi urai. A mikrobák emelték fel a Homo sapienst, hozták el Róma bukását vagy éppen a kapitalista munkaszervezés elterjedését. A koronavírus-járvány eltörpül a civilizációtörténet nagy pandémiáihoz képest, amelyek szinte mindig a migrációval állnak összefüggésben.
Nem igényel vakmerőséget azt feltételezni, hogy a koronavírus-járvány végeláthatatlan hullámai után a bolygó minden társadalma unja már a fertőzések terjedésével összefüggő híreket. A világ eseményei – mindenekelőtt az Ukrajnában zajló háború és a kínai–amerikai feszültség – mára ki is szorították a mikrobákat a címlapokról. Mindez mégsem lehet elég ok arra, hogy ne tartsuk napirenden a vírusok történelemformáló jelentőségét. Jó apropó ehhez Jonathan Kennedy, a Queen Mary University of London professzorának új és hiánypótló kötete.