Ez az érzés vagy állapot nem ismer határokat, nyelveket, tisztes köteléket. Bizonyos értelemben kívül esik az emberi világon. Irracionális, félelmetes, lenyűgöző, fenséges, sötét, veszedelmes, megrendítő. Éppen olyan, mint egy magashegység.
Sokan írnak olyanokat Suhajda Szilárd halála kapcsán, hogy inkább maradt volna otthon. Felesége volt, kicsi gyereke, mi a fenét képzelt magáról? A magam részéről azt tartottam volna a legszerencsésebbnek, ha Suhajda Szilárd szép csendben elutazik a Himalájába, megmássza a Csomolungmát, majd a katmandui repülőtérről ír egy posztot a közösségi médiás oldalára, hogy „Everest: pipa”. Esetleg még csatol hozzá egy-két fotót. Ha én lennék (lettem volna) Suhajda Szilárd, azt hiszem, így csináltam volna. De nem vagyok (voltam) Suhajda Szilárd, illetve talán mégis, egy kicsit, de erről majd később.
Szállóigévé vált a legendás brit hegymászó, George Mallory állítólagos válasza arra a kérdésre, hogy miért akarja megmászni a Csomolungmát: mert ott van. Ebben a válaszban szinte minden benne van, pedig elsőre alig valami látszik ebből a mindenből. Mallory – Suhajdához hasonlóan – az Everesten halt meg, 1924 júniusában. Sokak szerint ő – és társa, Andrew Irvine – volt az első, aki feljutott. Mallory alakját Robert Graves örökítette meg talán a legszebben Isten hozzád, Anglia! című, remek önéletrajzi könyvében.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
Posztumusz díjat kapott a világhírű hegymászó.
Az emberi történetek és drámák között kirajzolódnak a hegymászás fortélyai is.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Kétéves kutatómunka, huszonhárom tájegység szándékosan szubjektív bemutatása, kézzel készített térképek és illusztrációk: a Magyarország – Az útikönyv című grandiózus kötet a hazaszeretet és a hiányérzet találkozásából született.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
