Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy az ukránok várhatóan a tavaly nyár végi sikeres ellentámadás modelljét szándékozzák majd alkalmazni. Akkor az volt a stratégia, hogy Szjevjerodoneck várost a végsőkig megvédik, hogy ott gyengítsék az orosz erőket. „Hónapokig sikerült ott lekötni az oroszokat, hogy miután végül elfoglalták a várost, ki is fáradjon a támadásuk. Ezt követte egy operatív szünet, amely alatt Ukrajna a tartalékaival előkészítette az ellentámadást máshol” – emlékeztet.
Bahmut térségében hasonló történik, az ukrán védelem nehéz helyzetben van, de óriási veszteségei ellenére sem hagyja el a területet. Ez arra utal, hogy ugyanez lehet a stratégia:
arra kényszerítik az oroszokat, hogy minél nagyobb erőket dobjanak át oda, s ezzel kimerítsék őket.
A várható ellentámadás helyszínére vonatkozó kérdésre az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója azt válaszolja, hogy valóban a zaporizzsjai-melitopoli-azovi manőver lenne „stratégiailag a legnagyobb jelentőségű”, de a bahmuti ellentámadás is nagy dobás volna, „szimbolikus hatása lenne, hiszen az orosz média hónapok óta azt hangoztatja, hogy bármikor orosz kézre kerülhet, és ezzel áttörik az ukrán védelmi vonalat”. E két frontszakaszon kívül még Doneck vagy Luhanszk környékén tartja elképzelhetőnek a támadást, de mint mondja, ennek stratégiailag kevés értelme lenne, hiszen e területek határosak Oroszországgal.
Dezinformáció, ködszurkálás
A megszólaltatott biztonságpolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy a várható ukrán akció helyét, mikéntjét nagyban befolyásolja majd az információs hadviselés,
a kommunikációs köd növelése erősítheti a váratlansági tényezőt.
„Tavaly nyáron a sajtó gyakran írt arról, hol és hogyan fog indulni az ukrán ellentámadás, és aztán nem akkor és nem úgy történt. A herszoni térségre vizionálták, de végül északon, a Harkivi területen történt a támadás, és az oroszok nem számítottak rá” – veti fel Bendarzsevszkij.
Nem zárható ki, hogy most is ez történik: a sajtó a zaporizzsjai offenzívát valószínűsíti, de mivel mindenki ott várja az ellentámadást, könnyen lehet, hogy nem ott lesz. „Lehet, hogy az oroszok is tanultak a tavalyiból, és eleve nem a beharangozott területen várják az akciót” – mondja a szakértő, hozzátéve, hogy ennek az ellentéte is igaz lehet: számíthatnak arra is, hogy az ukránok éppen a tavalyi taktika ellenkezőjével akarják meglepni őket, és éppen ott támadnak, ahol a sajtó sejteti. Castel szintén azt feltételezi, hogy az ukránok nem ott támadnak majd, ahol az oroszok arra a legjobban fel vannak készülve.
„Az oroszok megvárják, hogy hol csap le az ukrán pöröly, és arra fognak reagálni” – véli.
– véli.A kérdésre, hogy az amerikai titkos védelmi dokumentumok kiszivárgása mennyiben kompromittálta az ukrán katonai terveket, a két szakértő egybehangzó választ ad: elenyésző mértékben. Mindketten úgy vélik, hogy az ezekből az iratokból megismert, a lehetséges ellentámadásra utaló adatok nem jelentősek, csak azt lehet belőlük megtudni, hogy az ukrán hadsereg gyengébb, az ellentámadás előkészítése rosszul halad, a légvédelem az összeomlás határán van, de semmi konkrétum. „A kiszivárgott iratok propaganda- vagy információs hadviselési értéke sokkal nagyobb” – vélekedik Castel. „Jelen van egy jelentős dezinformációs elem, így nem tudjuk, hogy az amerikai védelmi dokumentumok kiszivárogtatása ennek a része vagy sem” – teszi hozzá Bendarzsevszkij.