Internetes zaklatás miatt akart leugrani az Erzsébet-hídról egy férfi, a kutyáját is magával vitte a partra
Az összezavarodott kutya a belvárosi forgalomban okozott kis híján tömegbalesetet.
Az ukrajnai háború és az azzal összefüggő energiaválság miatt elrendelt állami beruházási stopnak több hazai hídépítési projekt is áldozatul esett, de így is folyamatban van megannyi új átkelő kivitelezése. Utánajártunk, milyen nagyszabású beruházások zajlanak, és mik vannak még tervben.
A hidaknak sosem kizárólag közlekedési funkciójuk van, szimbolikus jelentéssel is bírnak. Összekapcsolhatják egy folyó által kettészelt város településrészeit, és összeköttetést teremthetnek régiók, országok, szigetek lakói, kultúrái, gazdaságai között is. Magyarországon különösen nagy jelentőségük van a folyóknak, hiszen a vízügyi nyilvántartásunk csaknem tízezer vízfolyást tart nyilván, ezek együttes hossza pedig több mint ötvenezer kilométer. Több száz kilométeren folyik keresztül Magyarországon Európa második leghosszabb folyója és annak leghosszabb mellékfolyója. Ezekből a számokból is világosan kirajzolódik: közlekedési aspektusból, de általában véve az ország vérkeringése szempontjából sem mindegy, hogy e rengeteg vízfolyáson hol és hogyan lehet átkelni.
A Duna magyarországi szakaszán húsz átkelő található, s átlagosan 21 kilométerenként szeli át híd a folyamot. Persze a valóságban a húszból kilenc teljesen, kettő pedig – az M0-s körgyűrűn – részben Budapesten keresztezi a Dunát, és kilenc jut a folyam többi részére. A fővároson kívül Komáromnál három, Vámosszabadinál, Esztergomnál, Dunaújvárosnál, Dunaföldvárnál, Szekszárdnál és Bajánál egy-egy helyen van lehetőség vízi jármű igénybevétele nélkül átkelni a túlsó partra.