Az ukrajnai háború és az azzal összefüggő energiaválság miatt elrendelt állami beruházási stopnak több hazai hídépítési projekt is áldozatul esett, de így is folyamatban van megannyi új átkelő kivitelezése. Utánajártunk, milyen nagyszabású beruházások zajlanak, és mik vannak még tervben.
A hidaknak sosem kizárólag közlekedési funkciójuk van, szimbolikus jelentéssel is bírnak. Összekapcsolhatják egy folyó által kettészelt város településrészeit, és összeköttetést teremthetnek régiók, országok, szigetek lakói, kultúrái, gazdaságai között is. Magyarországon különösen nagy jelentőségük van a folyóknak, hiszen a vízügyi nyilvántartásunk csaknem tízezer vízfolyást tart nyilván, ezek együttes hossza pedig több mint ötvenezer kilométer. Több száz kilométeren folyik keresztül Magyarországon Európa második leghosszabb folyója és annak leghosszabb mellékfolyója. Ezekből a számokból is világosan kirajzolódik: közlekedési aspektusból, de általában véve az ország vérkeringése szempontjából sem mindegy, hogy e rengeteg vízfolyáson hol és hogyan lehet átkelni.
A Duna magyarországi szakaszán húsz átkelő található, s átlagosan 21 kilométerenként szeli át híd a folyamot. Persze a valóságban a húszból kilenc teljesen, kettő pedig – az M0-s körgyűrűn – részben Budapesten keresztezi a Dunát, és kilenc jut a folyam többi részére. A fővároson kívül Komáromnál három, Vámosszabadinál, Esztergomnál, Dunaújvárosnál, Dunaföldvárnál, Szekszárdnál és Bajánál egy-egy helyen van lehetőség vízi jármű igénybevétele nélkül átkelni a túlsó partra.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Az amerikai alelnök szerint az ukránok beletörődhetnek Donyeck elvesztésébe.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Deák Dániel szerint ez is azt bizonyítja, hogy „a Tiszával a régi baloldali világ próbálja átmenteni magát, amely korábban az MSZP-t is szolgálta”.
