Különleges kiállítással ünnepli magát és a látogatóit a Városligetben tavaly megnyitott Magyar Zene Háza. A Nekünk írták a dalt! a magyar populáris zene hőskorát és társadalmi hatásait mutatja be 1957-től a rendszerváltozásig. A tárlat szerencsére nem csak a nosztalgiafaktorra épít, a fő cél az okos szórakoztatás és a kor felemás hangulatának a lehető legpontosabb megidézése.
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban
„A Nekünk írták a dalt! leginkább arról szól, hogyan engedtük ki egykor a feszültséget” – vág bele rögtön a közepébe Jávorszky Béla Szilárd. A zenei szakíró nem csupán a téma egyik, ha nem a legavatottabb ismerőjeként visz minket végig a tárlaton a Magyar Zene Háza alagsorában – zárójeles megjegyzés: a lefelé vezető terrazzo csigalépcső nagyon jól mutat, de talán kissé funkciótlan –, hanem társkurátorként is. Horn Mártonnal ketten felelősek a koncepcióért, a többéves előkészítő munkában kezdetben részt vett a Csatári Bence, Koszits Attila, Bajnai Zsolt, Vass Norbert, Rozsonits Tamás összeállítású aranycsapat is. Az eredmény magáért beszél:
amit a rengeteg, első látásra talán fel sem tűnő apró ötlet miatt érdemes többször is átélni.
Ilyen rejtett finomság – kissé előreszaladva a termeken és az időben is – például az óbudai panellakás-rengeteget mintázó makett belsejében rejtőző két apró szoba. A tévémaci, illetve a teljesen természetes módon egymás szomszédságában lévő mini Samantha Fox- és Iron Maiden-poszterek egy szemvillanás alatt repítenek vissza a nyolcvanas évekbe, amikor hittük is, meg nem is, hogy egyszer csak vége lesz a reménytelen szürkeségnek. A szürkeség persze nem akkor, hanem évtizedekkel korábban kezdődött. Hogy valahogy mégis el lehetett viselni, abban nagy szerepe volt a pop-rock zenének mint a lelki túlnyomást megakadályozó szelepnek – az óriási vörös csillagból kiáramló rock and roll „gőzfelirat” ezért is olyan okos felütés már a tárlat bejáratnál. Csakúgy, mint az arra való folyamatos utalás, hogy mindeközben a falak és a rácsok túloldalán mi zajlott nyugaton.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
„Nem az volt számára a legnagyobb feladat, hogy szépen megfessen egy képet, hanem az, hogyan rontsa el.” A nemzetközi művészvilágban évtizedek óta magasan jegyzett Sándorfi István életművéből látható izgalmas keresztmetszet a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.
Augusztusi visszatérése óta csupán egy NB I-es bajnoki mérkőzésen lépett pályára a Ferencvárosban a Frankfurt kölcsönjátékosa. Lisztes Krisztián most újabb kényszerpihenőre szorul.
Szenzációs kiállítás mutatja be a Nemzeti Múzeumban, hogy Attila alakja milyen helyet foglal el a történelemben, miért vált ilyen jelentőségű alakká, és egyes korszakokban milyen célt szolgált.
A ZTE emberhátrányban tudott egyenlíteni, és egy pontot elhozni Paksról.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
A Szeged után a Veszprém is bejutott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.
Az 56-os veteránok szerint a választás egy „új szabadságharc és új pozsonyi csata lesz”, ezért arra kérik a választókat, hogy támogassák a kormánypártok jelöltjeit.
