Különleges kiállítással ünnepli magát és a látogatóit a Városligetben tavaly megnyitott Magyar Zene Háza. A Nekünk írták a dalt! a magyar populáris zene hőskorát és társadalmi hatásait mutatja be 1957-től a rendszerváltozásig. A tárlat szerencsére nem csak a nosztalgiafaktorra épít, a fő cél az okos szórakoztatás és a kor felemás hangulatának a lehető legpontosabb megidézése.
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban
„A Nekünk írták a dalt! leginkább arról szól, hogyan engedtük ki egykor a feszültséget” – vág bele rögtön a közepébe Jávorszky Béla Szilárd. A zenei szakíró nem csupán a téma egyik, ha nem a legavatottabb ismerőjeként visz minket végig a tárlaton a Magyar Zene Háza alagsorában – zárójeles megjegyzés: a lefelé vezető terrazzo csigalépcső nagyon jól mutat, de talán kissé funkciótlan –, hanem társkurátorként is. Horn Mártonnal ketten felelősek a koncepcióért, a többéves előkészítő munkában kezdetben részt vett a Csatári Bence, Koszits Attila, Bajnai Zsolt, Vass Norbert, Rozsonits Tamás összeállítású aranycsapat is. Az eredmény magáért beszél:
amit a rengeteg, első látásra talán fel sem tűnő apró ötlet miatt érdemes többször is átélni.
Ilyen rejtett finomság – kissé előreszaladva a termeken és az időben is – például az óbudai panellakás-rengeteget mintázó makett belsejében rejtőző két apró szoba. A tévémaci, illetve a teljesen természetes módon egymás szomszédságában lévő mini Samantha Fox- és Iron Maiden-poszterek egy szemvillanás alatt repítenek vissza a nyolcvanas évekbe, amikor hittük is, meg nem is, hogy egyszer csak vége lesz a reménytelen szürkeségnek. A szürkeség persze nem akkor, hanem évtizedekkel korábban kezdődött. Hogy valahogy mégis el lehetett viselni, abban nagy szerepe volt a pop-rock zenének mint a lelki túlnyomást megakadályozó szelepnek – az óriási vörös csillagból kiáramló rock and roll „gőzfelirat” ezért is olyan okos felütés már a tárlat bejáratnál. Csakúgy, mint az arra való folyamatos utalás, hogy mindeközben a falak és a rácsok túloldalán mi zajlott nyugaton.
Budapesten, méghozzá a teljes The Sickness albummal lép fel az amerikai metal banda, amelynek dalait száz közül is könnyű felismerni. És egy legenda is vele tart.
Szinte reménytelen feladatra vállalkoztak a Műcsarnok szakemberei, amikor úgy döntöttek, számba veszik a magyar animáció 111 éves történetét. A végeredmény azonban nagyvonalú és pazar lett: a Vízió, gesztus, kísérlet tárlatra érdemes minimum egy egész délutánt rászánni.
Izgalmas tárlatokkal készül a Magyar Nemzeti Galéria is.
Szerepelt az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben, de ezen az albumon található a zenekar leghosszabb és legrövidebb szerzeménye is. 50 éve jelent meg a Physical Graffiti.
A Budafoki Dohnányi Zenekar az MVM Dome után a Budapest Kongresszusi Központban tartotta meg videójátékos koncertjét. De a harmadik Gamer Symphony meglepetése az lett, hogy nem volt meglepetés.
Kilencvenkilenc éves lett Kurtág György, a magyar és a nemzetközi kortárs zene korszakos alakja.
Nagyot nőtt a boltok forgalma, vagyis esztelen költekezésbe kezdtek a magyarok.
Magyarország tizenöt év alatt az utolsó helyről a dobogóig verekedte fel magát a termékenységi rátát tekintve az unióban.
