Olcsóbb trappista és társai – beindult az árverseny az élelmiszerboltok között

Helmeczi Zoltán írása a Mandiner hetilapban

Kilónként 7000-8000 forintba kerülő trappista sajt, 400-500 forintért árult kis dobozos tejföl, 1000 forintos vaj – csak néhány élelmiszerár, amellyel hónapok óta kénytelenek szembesülni a vásárlók. A több mint egy éve elszabadult infláció, azon belül különösen az élelmiszerek drasztikus drágulása húsba vágóan érinti a magyar háztartásokat, hiszen a fogyasztói kosaruk egy jókora részét az étkezéssel kapcsolatos termékek alkotják. Ezért is várja a közvélemény türelmetlenül, mikor fékeződik végre a pénzromlás üteme, mikor lehet olcsóbban vásárolni az üzletekben. Ezzel kapcsolatban némi derűre adhatnak okot a legfrissebb fejlemények, melyek szerint a nagy áruházláncok között beindulni látszik az árverseny, aminek a vevők lehetnek az egyértelmű nyertesei.

Bár éves összevetésben még brutális képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai, havi összehasonlításban már az olvasható ki, hogy végre csökkenésnek indulhat a pénzromlás mértéke. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, de az élelmiszerár-emelkedés ennél jóval nagyobb mértékű, 43,4 százalékos volt.

– egyaránt 70 szá­zalék fölötti mértékben –, továbbá a száraztésztáért, a tejért és a péksüteményért is jóval mélyebben kellett zsebbe nyúlni. Ezek tehát az éves számok, amit azért is lényeges kiemelni, mert az ez év januárját és februárját összevető havi adatsor már jóval kedvezőbb képet fest. A KSH szerint ugyanis januárhoz viszonyítva februárban a fogyasztói árak átlagosan már csak 0,8 – azon belül az élelmiszerek 1,7 – százalékkal nőttek. Sőt, már olyat is olvasni lehetett a statisztikai jelentésben, hogy valaminek lefelé ment az ára: a margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús pedig 0,5 százalékkal lett olcsóbb. Joggal remélhető, hogy a következő hónapokban bővülni fog a sor.