| Farkas Anita |
A Hosszúlépés a körúton túl az a típusú könyv, amit nagyon nehéz ilyen szűk keretek között bemutatni. A négy fejezet (Kis-Amerika, Táguló világ, Az ostromgyűrű bezárul, Az alkotás bűvöletében) mindegyike megérne ugyanis egy külön ajánlót, és nem csupán a főváros most tárgyalt részeit jól ismerők számára is rengeteg újdonsággal szolgáló építészeti érdekességek miatt. Hanem mert a várostörténeti sétáikkal egy évtizede új és ma is töretlenül népszerű műfajt teremtő szerzőpáros ezúttal számtalan emberi sorsot is csokorba kötött, amitől még személyesebbé válik az olvasókkal való közös barangolása. Koniorczyk Borbála és Merker Dávid a Hosszúlépés könyvsorozat második részében Újpest, Józsefváros, a Hegyvidék és Dél-Pest múlt századi titkairól mesél úgy, hogy bár az ehhez hasonló sok fényképes albumok általában szakaszos olvasásra kínálják magukat, ez esetben nagy a csábítás az egy szuszra való forgatásra. Ez pedig a jó értelemben könnyed, filmszerűen pörgő tálalásnak köszönhető, amely révén „beszélni kezdenek a mára szoborrá merevedett hírességek és elfeledett kisemberek. Az üres terek megtelnek rég nem hallott zsibongással, színesre válik a fekete-fehér mozgókép”. Ami soha nem a tények vagy a valóság elferdítését jelenti: a kötet megírását alapos levéltári kutatás előzte meg, s a hivatkozott idézetek – korabeli újságokból, irodalmi művekből, személyes visszaemlékezésekből stb. – önmagukban is izgalmasak. Az élményszerű keretben felidézett sztorik pedig legalább olyan változatosak, mint amilyen eklektikus volt és maradt ma is Budapest. Az első hazai ultracsoport megszületéséről, az első európai bankrablásról, a Tisza Kálmán téri „pikáns” mozi, a csepeli munkásotthon vagy a Százados úti művésztelep létrejöttéről, látogatóiról és lakóiról ugyanolyan élvezettel olvasunk, mint az ismert személyiségek – Babits Mihály, Jókai Mór, Wigner Jenő, Heltai Jenő, Karády Katalin – egyes városrészekhez vagy konkrét épületekhez kötődő, hol ellentmondásos, hol szeretetteljes viszonyáról. A vidám anekdoták mellett időnként elkomorul az összkép, például a városmajori nyilasház vagy a Gestapo megszállta svábhegyi szállodák legsötétebb napjairól szóló beszámolók kapcsán, de ezek nélkül nem volna kerek – és igaz – a történet.
(Koniorczyk Borbála – Merker Dávid: Hosszúlépés a körúton túl. 21. Század Kiadó, 2022)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Csütörtök este PAOK–Ferencváros mérkőzést rendeznek a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának hatodik fordulójában.
A család kártérítési pert indít a gyilkos ellen.
