Horn Gábor,
a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke
A Republikon Alapítvány 2022. január végén készített felmérésében már egyértelműen látszott, hogy az Orbán-kormány jóléti osztogatásaival el tudta csábítani a bizonytalan szavazókat, ezért a választást nagy valószínűséggel a Fidesz nyeri. A háború kitörése és az arra épített morálisan elfogadhatatlan, hatalompolitikai szempontból rendkívül hatékony válasza a kormánypártnak csupán a győzelem mértékét döntötte el. A kétharmad egyértelműen annak a folyománya, hogy óriási marketingkampánnyal sikerült elhitetniük az emberekkel, hogy Márki-Zay Péter és az ellenzék belesodorná, sőt belevinné az országot a konfliktusba. Persze ez a miniszterelnök-jelölt és kampánycsapata amatörizmusának is a következménye, hiszen ügyetlenül kommunikáltak a kérdésben. De az ember alkalmazkodókészsége végtelen, nyár közepére mindenki hozzászokott a szomszédban zajló háborúhoz, kevésbé befolyásolta a választók érzéseit. Mindez természetesen a magyar gazdaságra is hatást gyakorol, de a problémáinkban legalább ekkora szerepe van a kormány rossz politikájának. A gazdaságunk rendkívül sérülékeny, a környezetünkben sokkal alacsonyabb az infláció. Eközben a kormányzati propaganda, visszaélve a helyzettel, igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy az egyre súlyosabb magyar gazdasági és társadalmi feszültségek egyetlen oka az Európai Unió félresikerült szankciós politikája. Ez a kampány amellett, hogy tényszerűen nem igaz, káros is. A magyar belpolitika legcinikusabb pillanata volt, amikor Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videóban kitöltötte a kormány által létrehozott nemzeti konzultációt, amelyben nemet mondott a szankciókra. Az az ember tette ezt, aki vétójogával élve bármelyik döntés elfogadását megakadályozhatta volna, mégis megszavazta az összeset. Ami az ellenzéket illeti, az összefogásnak vége, így nem is lehet egységes ellenzéki állásfoglalás a háború kérdésében. A pártok egy része elkötelezetten képviseli az uniós álláspontot, ennek ellenére kerüli az ezzel kapcsolatos kommunikációt, nem él a lehetőséggel, hogy politikai termékként használja a Fidesz narratívája ellen, vagy akár közvetítse a sajátját. Ehelyett azzal vannak elfoglalva, hogy ki lenne a legmegfelelőbb miniszterelnök- jelölt, holott messze van még a következő parlamenti választás. Elhúzódónak néz ki a konfliktus, ezért szinte biztos vagyok benne, hogy a 2024-es voksolásig téma marad a háború, és szerintem az EP-választás egyik legfontosabb kérdése lesz, hogy milyen észszerű, ugyanakkor morálisan elfogadható választ lehet erre adni. Mivel a két választás összekapcsolódik, az erre adott válasz tükröződhet az eredményben, és ez akár még segítheti is az ellenzéket. A magyar társadalom óriási többsége ugyanis minden Nyugat-ellenes kormánypropaganda ellenére elkötelezett a nyugati világ, az Európai Unió és a NATO mellett. A Fidesznek pedig nagy problémát okozhat az eddig képviselt középutas politika. A kormánypárt saját két és fél milliós törzsszavazói bázisát a jelenlegi nehéz helyzetben is tudta stabilizálni, de a 2022 áprilisában rá szavazó bizonytalanok elpártoltak tőle. A magyar gazdaság visszaeshet, ez megviselheti a Fidesz népszerűségét, és lehetőséget jelenthet az ellenzéknek, viszont a két voksolás összekötésével több vidéki szavazó fog részt venni az EP-voksoláson, ami pedig kompenzálhatja ezt. Sok múlik persze azon is, hogy a kormánypárt kétségtelen profizmusával párhuzamosan az ellenzéktől kreatív megoldásokat, jó kezdeményezéseket vagy egymást marcangoló, érdektelenségbe fulladó politizálást tapasztalunk-e.
A Republikon Alapítvány 2022. január végén készített felmérésében már egyértelműen látszott, hogy az Orbán-kormány jóléti osztogatásaival el tudta csábítani a bizonytalan szavazókat, ezért a választást nagy valószínűséggel a Fidesz nyeri. A háború kitörése és az arra épített morálisan elfogadhatatlan, hatalompolitikai szempontból rendkívül hatékony válasza a kormánypártnak csupán a győzelem mértékét döntötte el. A kétharmad egyértelműen annak a folyománya, hogy óriási marketingkampánnyal sikerült elhitetniük az emberekkel, hogy Márki-Zay Péter és az ellenzék belesodorná, sőt belevinné az országot a konfliktusba. Persze ez a miniszterelnök-jelölt és kampánycsapata amatörizmusának is a következménye, hiszen ügyetlenül kommunikáltak a kérdésben. De az ember alkalmazkodókészsége végtelen, nyár közepére mindenki hozzászokott a szomszédban zajló háborúhoz, kevésbé befolyásolta a választók érzéseit. Mindez természetesen a magyar gazdaságra is hatást gyakorol, de a problémáinkban legalább ekkora szerepe van a kormány rossz politikájának. A gazdaságunk rendkívül sérülékeny, a környezetünkben sokkal alacsonyabb az infláció. Eközben a kormányzati propaganda, visszaélve a helyzettel, igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy az egyre súlyosabb magyar gazdasági és társadalmi feszültségek egyetlen oka az Európai Unió félresikerült szankciós politikája. Ez a kampány amellett, hogy tényszerűen nem igaz, káros is. A magyar belpolitika legcinikusabb pillanata volt, amikor Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videóban kitöltötte a kormány által létrehozott nemzeti konzultációt, amelyben nemet mondott a szankciókra. Az az ember tette ezt, aki vétójogával élve bármelyik döntés elfogadását megakadályozhatta volna, mégis megszavazta az összeset. Ami az ellenzéket illeti, az összefogásnak vége, így nem is lehet egységes ellenzéki állásfoglalás a háború kérdésében. A pártok egy része elkötelezetten képviseli az uniós álláspontot, ennek ellenére kerüli az ezzel kapcsolatos kommunikációt, nem él a lehetőséggel, hogy politikai termékként használja a Fidesz narratívája ellen, vagy akár közvetítse a sajátját. Ehelyett azzal vannak elfoglalva, hogy ki lenne a legmegfelelőbb miniszterelnök- jelölt, holott messze van még a következő parlamenti választás. Elhúzódónak néz ki a konfliktus, ezért szinte biztos vagyok benne, hogy a 2024-es voksolásig téma marad a háború, és szerintem az EP-választás egyik legfontosabb kérdése lesz, hogy milyen észszerű, ugyanakkor morálisan elfogadható választ lehet erre adni. Mivel a két választás összekapcsolódik, az erre adott válasz tükröződhet az eredményben, és ez akár még segítheti is az ellenzéket. A magyar társadalom óriási többsége ugyanis minden Nyugat-ellenes kormánypropaganda ellenére elkötelezett a nyugati világ, az Európai Unió és a NATO mellett. A Fidesznek pedig nagy problémát okozhat az eddig képviselt középutas politika. A kormánypárt saját két és fél milliós törzsszavazói bázisát a jelenlegi nehéz helyzetben is tudta stabilizálni, de a 2022 áprilisában rá szavazó bizonytalanok elpártoltak tőle. A magyar gazdaság visszaeshet, ez megviselheti a Fidesz népszerűségét, és lehetőséget jelenthet az ellenzéknek, viszont a két voksolás összekötésével több vidéki szavazó fog részt venni az EP-voksoláson, ami pedig kompenzálhatja ezt. Sok múlik persze azon is, hogy a kormánypárt kétségtelen profizmusával párhuzamosan az ellenzéktől kreatív megoldásokat, jó kezdeményezéseket vagy egymást marcangoló, érdektelenségbe fulladó politizálást tapasztalunk-e.