A mai zavaros időkben se kelljen senkinek a menekülés és a ciános koktél között választania.
Rumi Tamás írása a Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovatából
Néhány éve, szinte véletlenségből akadt a kezembe egy amerikai újságíró könyve, amelyben egy már jobbára elfeledett, de borzasztó esetet örökített meg, kiválóan bemutatva az események hátterét és utóhatásait is. 1978. november 18-án az amerikai Peoples Temple (népek temploma) nevű, evangéliumi keresztényből rövid idő alatt kommunistává lett szekta több mint kilencszáz tagja követett el öngyilkosságot a dél-amerikai Guyana őserdejének mélyén berendezett missziója területén, előtte még gondosan meggyilkolva a csoport kétes ügyeinek kivizsgálására odaérkező kaliforniai kongresszusi képviselőt és a vele távozni kívánó szektatagok egy részét.
A „forradalmi öngyilkosság” természetesen nem volt teljesen önkéntes:
melyet a csoport saját doktor Mengeléje kísérletezett ki disznókon. A halottak többsége fekete volt, akit a faji egyenjogúság felvállalása vonzott a mozgalomba. A hátborzongató tömeggyilkosság (mert helyesebb annak nevezni) a mai napig a második legtöbb amerikai halálos áldozattal járó esemény 2001. szeptember 11. mögött.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy miképpen történhetett meg ilyesmi a világ egyik legfejlettebb és legcivilizáltabb államának polgáraival. Tim Reiterman, az említett könyvet is jegyző újságíró szerint (aki maga is megsérült a képviselő elleni merényletben) túl egyszerű magyarázat, hogy egy őrült szektavezér hajszolta öngyilkosságba híveinek engedelmes és elvakult tömegeit.
Ő úgy látja, hogy a Peoples Temple több volt, mint egyetlen ember, a keresztény prédikátorból szélsőséges, lényegében ateista kommunistává lett Jim Jones víziója: a csoport a vietnámi háború és az egyenjogúsági harcok utáni, alternatív vallásokat és szociális igazságosságot kereső idők terméke volt.
és ezzel épített fel egy anyagilag is prosperáló, főleg baloldali-liberális politikusokkal szoros bizalmi kapcsolatokat kialakító mozgalmat. Jim Jones még a first lady Rosalynn Carterrel is több alkalommal találkozott, rendszeresen levelezett vele, és kisebb közhivatalokat is viselt Kalifornia államban.
Mozgalmát a kezdetektől fogva tudatosan alakította szocialista, majd nyíltan kommunista mozgalommá, és – mivel az akkori Kaliforniában azért még nem lehetett mindent megcsinálni – fokozatosan telepítette át „egyházát” Guyanába, ahol kevésbé voltak a hatóságok szeme előtt, sőt még a Szovjetunióba való végleges áttelepülés gondolatával is foglalkozott.
Jones azt hirdette, hogy a fasizmus kezd eluralkodni Amerikában, a kormány és a titkosszolgálatok pedig állandó fenyegetést jelentenek a közösségre.
„Szocialista istennek” nevezte magát, aki az „apostoli szocializmust” hirdeti,
megszabadítva követőit a vallás ópiumától. A végén Jones már nyilvánosan Bibliákat dobált a földhöz, azt kiáltozva, hogy „ez a fekete könyv kétezer évig tartott titeket elnyomásban, nincs erő benne”. A vezér gyakran emlékeztette alattvalóit arra, hogy küszöbön áll egy apokaliptikus faji háború és persze egy atomháború is, a fasiszták és a fehér felsőbbrendűség hívei pedig a színes bőrűeket koncentrációs táborokba fogják zárni. Ha ezek a gondolatok egyes mai tengerentúli mozgalmak krédójából is ismerősek, az csak a régi salamoni bölcsességet igazolja: semmi új nincs a nap alatt.
A történelmen végigtekintve jól láthatjuk, hogy az esendő emberi természet minden korban ki van téve az erőszakos ideológiák csábításának. Amint a totális eszmék elismert kutatója, Hannah Arendt írta: a totalitárius uralom ideális alattvalója nem a meggyőződéses náci vagy az odaadó kommunista, hanem az olyan ember, aki nem látja a tény és a fikció, az igaz és a hamis közötti különbséget.
hogy a mai zavaros időkben se kelljen senkinek a menekülés és a ciános koktél között választania.
Nyitókép: Shutterstock
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
Boldogkői Zsolt szerint úgymond a tudomány alapján legalább tíz ponton kellene változtatni az alaptörvényen és a jogszabályokon, de igazából ideológiát váltana, és nem tud mást tenni, sőt az ateizmusa csak egy szekuláris vallás. Szilvay Gergely írása.
„A Tisza kormánya egy 16 minisztériumos, rekordméretű bürokratikus monstrum lesz, amely a kritikusok szerint tele lesz friss Tisza-káderekkel” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán.
Zila János és Nagy Attila Tibor szerint óriási kihívást jelent majd a Tisza számára a heterogén szavazótáborának összetartása.
A hit nem egy politikai ideológia, hanem élő kapcsolat a Teremtővel, az Igazsággal, amely nem kirekeszt, hanem az emberi méltóságot szolgálja.
A jelentősebb státusszal bíró tagok már több területen felvették a kapcsolatot az új kormány illetékes minisztereivel, az egészségügy területén pedig az érdemi érdekegyeztetés el is indult.
Rövid posztban és videóban osztott meg új információkat a Mol tiszaújvárosi üzemében bekövetkezett robbanással kapcsolatban Kapitány István.
