Páratlan lelőhelyet tártak fel Törökszentmiklós környékén: első generációs honfoglalók emlékeit és egy vaskori szkíta kurgánt is találtak, az elsőt Magyarországon.
2022. december 18. 06:50
p
71
3
77
Mentés
Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban.
Mali Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze lapunknak elmondja: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az M4-es gyorsforgalmi út építését megelőző feltárással kezdődött a történet, az építkezés által veszélyeztetett lelőhelyeket mentették meg és dokumentálták. A hasonló beruházások előtt a tervezett nyomvonalon a szakemberek terepbejárást végeznek, és a felszíni jelenségek alapján be tudják határolni, hol várhatók régészeti leletek. A régész hangsúlyozza, hogy a törökszentmiklósi lelőhely speciális: egy kurgán, avagy kunhalom területén ásnak. A halom maga mint kiemelkedő tájelem régről ismeretes, és szinte minden esetben jelentős régészetileg. A feltárás júniusban indult, és november végéig tartott.
A lelőhely története a kunhalom építésével kezdődött: a vaskorban, 2800-2600 évvel ezelőtt egy fontosabb személy meghalt, és sírja fölé halmot emeltek. A halom köré egy 7 méter széles és 2,5 méter mély árkot húztak, hogy magasabbnak tűnjön. „A sírban maradt lódarabok és fakamra arra utalnak, hogy – ellentétben a korábbi feltételezéssel – vaskori szkíta kurgánról van szó, amely az első Magyarországon. A vaskori kurgánok gazdagsága ismert volt, így sajnos a szarmaták kirabolták a 3,6 méter mély sírkamrát” – mondja Mali Péter. A kurgánok nagy többsége a késő rézkorból való, emlékeztet a régész. A halomemelés szokása a délorosz, ukrán sztyepp vidékére vezethető vissza, az onnan bevándorló népek hozták be a Kárpát-medencébe. A temetkezés gazdagságát nem a sírba helyezett tárgyak mutatták, hanem hogy a közösség mennyi energiát, munkát fektetett az elhunyt síremlékének létrehozásába.
„Ez a szokás a sztyeppen sokáig fennmaradt: gyakran régi kurgánokat használtak a magasabb rangú személyek temetkezési helyéül új halom emelése helyett. A sztyeppről frissen bevándoroló avarok és magyarok jól ismert, kiemelkedő, nagy presztízsű temetkezési helyeket találtak maguknak a kurgánokban. A szarmaták ugyancsak a sztyeppről érkező nomádok, így számukra is fontos helyszínek a kurgánok, ami megmagyarázza a halmon található kicsi, de igen gazdag településüket” – meséli a szakember.
A kurgánra való temetkezés a sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja”
Közel nyolcszáz évig nem éltek itt emberek, de aztán a 2. század közepe körül szarmaták költöztek a dombra: falujuk igen gazdag római leletekben, közel száz luxuskerámia-töredék, úgynevezett terra sigillata, valamint Antoninus Pius és Marcus Aurelius korából származó pénzek kerültek elő. Külön érdekesség és újabb információ a római kapcsolatokra a macskák jelenléte, amelyeket a rómaiak hoztak a Kárpát-medencébe. „Az ásatáson már hat teljes és közel tucatnyi részleges macskavázat találtunk, e mennyiség még a provinciában is ritkaság, nemhogy a birodalom határain túl lakó barbároknál.” A falut a hun korban adták fel végleg, ezt a kor divatjára jellemző csontfésű mutatja. A falu gödrei közé 600 után, a korai avar korban egy gazdag temetőt ástak be, az előkerült húsz sír mindegyikében lóbőrt, lószerszámokat, illetve bronz, ezüst, arany ékszereket és fegyvereket találtak.
Az utolsó régészeti korszak a területen a honfoglalás kora. „Két temetkezésünk van ebből az időszakból, az elhunytak mellékleteik alapján feltehetően a honfoglaló magyarok első generációjához tartoztak, így viseletükben sok keletről származó tárgy fordul elő, amely őrzi a Volga vidéki eredetet és a keleti rusz kereskedőkkel való kapcsolatok emlékeit” – osztja meg a régész.
Az avar sírok mindegyikében volt lóbőr, vele lókoponya és lábvégek, amelyeket nyúzáskor nem vettek ki a bőrből, valamint lószerszámok, kengyelek, zablák és szíjelosztók. „Meglepő módon nem találtunk övkészleteket, és csak két sírban volt nyoma annak, hogy kirabolták és elvitték ezeket a jellegzetes, díszes viseleti elemeket” – meséli Mali Péter. Hozzáteszi: jellemzőbbek a fülbevalók különböző típusai bronzból, ezüstből, aranyból, valamint a ruhára felvarrt ezüst- és aranylemezkék és díszes bronzgombok. „Külön érdekesség egy fennmaradt bőrcipő, ez jelenleg restaurálás alatt áll, így még nem láttam, mennyi maradt meg belőle, de egy biztos: szerves anyagból készült ruhadarab 1400 év távlatából unikálisnak számít. A cipőt amúgy a több mint száz díszítő ezüstszegecs konzerválta számunkra. Emellett két íj és tegez is előkerült. A veretek formája, díszítése az avar kor elejére teszi a sírokat, és úgy tűnik, nem az általános trendeket követik.”
A két honfoglalósírban az avar sírokhoz hasonlóan lóbőr és lószerszámok voltak, csak a formájuk változott a divattal, a használattal. A fiatal nő vázán a Volga vidékére visszavezethető övkészletet találtak, amelyből eddig csak egy hasonló került elő Magyarországon. „Az idős nő sírjából az övet ellopták, de így is gazdagságot sugárzott: ezüst fülbevalót, ezüst karperecet viselt, ruháján, cipőjén bronzveretekkel, amelyek közül a kis pörölyre emlékeztető veretek a keleti ruszokkal, más néven varégokkal vagy keleti vikingekkel való kapcsolat lenyomatai” – tájékoztat a kutató.
A leletek alapján nagyon korai sírokról beszélhetünk a honfoglalás korán belül. A nem jellegzetes leletek és a kurgánra való temetkezés is a sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja mindkét korszakban. „Feltételezzük, hogy az illetők első generációs bevándorlók voltak, akik még nem alkalmazkodtak az új környezethez, vagy jobban ragaszkodtak a régi szokásokhoz, mint a legtöbb, egyéb sírokban fekvő társaik, akiknek a sírját eddig megismertük.”
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A rómaiaknál Augustus korában került Európába a tigris, és a rómaiak hozták el a cicákat Pannoniába. Szerintem a cirmos cica inkább őshonosnak tűnik a Kárpát Medencében.
-zsoltkom-
"A szkíta kurgántól a honfoglaló magyarokig"
" 15 fokot mértek egy egyházi iskolában, nem hiszed el, mit lépett az igazgató
Mindössze 15 fok volt múlt héten a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium épületében, számolt be az RTL Híradó. Ilyen hideget mértek a kollégiumi szobákban és a tantermekben is, mondta egy szülő.
A fürdőszoba falát beborította a penész, a kollégisták hősugárzókkal próbálnak melegedni.
Az egyházi fenntartású iskola igazgatója szerint „egy bonyolult épületrendszernél, különböző hőszigeteltségi fokoknál” előfordulhatott ilyesmi, de úgy tudja, minden ilyen esetet megoldottak.
A diákoktól elvették a hőmérőket arra hivatkozva, hogy csak az iskolai karbantartó hőmérőjét fogadják el hitelesnek. Egyúttal megtiltották a gyerekeknek, hogy kabátot vegyenek fel, amivel az igazgató szerint az a cél, hogy öltözzenek rétegesen. Szerinte most a tornacipőhöz, a „bokavillantós” nadrághoz és a „szakított farmernadrághoz”, pólóra vennének kabátot."
https://bit.ly/3HPNDTX