Emlékezetes: a 2021-ben megrendezett 2020-as Európa-bajnokságon a közvélemény azzal szembesülhetett, hogy a kultúrharc szelektív. A sikeres lmbtq-lobbi eredményeképpen európai stadionok borultak szivárványszínbe. Olyan vezető multinacionális cégek pedig, mint a Volkswagen, szintén a lobbi színeiben tüntették fel emblémáikat – ám nem mindenhol. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyomására
szivárványozásról olyan helyszíneken, mint Szentpétervár vagy Baku, szó sem lehetett.
Az UEFA a helyi jogszabályi környezetre hivatkozva utasította a cégeket, hogy a szűk értelemben vett Európán kívül nincs kultúrharc.
Márpedig Katarban a homoszexualitás és minden ahhoz kapcsolódó tevékenység jogellenes. A nem muszlimok hét év börtönre, a muszlimok pedig akár kövezés általi halálra is számíthatnak a jogszabályok megsértése esetén. Az Equaldex nevű szervezet nyilvántartást vezet arról, hogy az lmbtq-jogok milyen formában érvényesülnek a világ országaiban, Katar esetében a helyzet úgy áll, hogy a szexuális kisebbségek legfeljebb vért adhatnak, de azt is csak akkor, ha nem fedik fel preferenciáikat vagy identitásukat.
Mivel a sport és a politika összemosása Nyugat-szerte tulajdonképpen normává vált,
most mindenki azt találgatja, hogy az lmbtq-lobbi milyen esélyekkel érvényesülhet Katarban. Vannak, akik látnak esélyt arra, hogy végül megengedik a stadionokban a szivárványszínű zászlók lobogtatását. A FIFA optimizmusáról sokat elárul, hogy munkatársai átfogó cselekvési tervet dolgoztak ki a helyi rendőrségnek arra vonatkozóan, hogyan kell intézkedni ilyen esetekben.
A katari vezetés ismeri ezeket a terveket, de még nem hagyta jóvá őket. Mindenesetre Abdulaziz Abdullah al-Anszari vezérőrnagy szavai sokat elárulnak a kormányzat attitűdjéről. A nemzetközi együttműködésért felelős katari hivatal vezetője kifejezetten a melegek védelmében tartja szükségesnek azt, hogy mindenfajta szexuális lobbitevékenységet idejében leállítsanak. „Ha egy szurkoló szivárványszínű zászlót lengetne, és elvenném tőle, az nem azért lenne, hogy megsértsem az illetőt, hanem azért, hogy megvédjem” – magyarázta Al-Anszari, hozzátéve, hogy nem tud felelősséget vállalni mindenkiért. Megjegyezte azt is, hogy csak
azért senki ne utazzon a vébére, hogy egy egész társadalmat zaklasson.