A fociünnepet diplomáciai és kulturális törésvonalak árnyékolhatják be, mivel Katar az lmbtq-jogok és egyéb kérdések területén a szöges ellentétét mutatja fel a nyugati elvárásoknak.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban
Vasárnap veszi kezdetét a katari futball-világbajnokság a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szervezésében. A széria 1930 óta tart, világbajnokságot minden negyedik évben rendeznek. A hidegháború évtizedeit egyes elemzők egyenesen sportháborúként aposztrofálják, amelynek során az elnyerhető érmek és kupák igazolták a szocializmus és a kapitalizmus vélt-valós politikai sikereit. Ha a viharos huszadik századot átvészelte a széria, mégis mi akadályozhatná meg 2022-ben azt, hogy a nézők háborítatlanul szórakozzanak a futballünnep alkalmával? – vethetné fel bárki. Az idei év meg is adta a választ: egyrészt a történelem, másrészt pedig a kultúrharc.
Amióta ugyanis eldőlt, hogy a közel-keleti emírség szervezi a 2022-es viadalt, felszínre kerültek bizonyos, a nyugati média és politika világát meghatározó törésvonalak. Ezek időközben a sportéletben is megjelentek, ennek eredményeképpen pedig
egy-egy mérkőzésre, tornára ma már sokan mint a „demokratikus” és „autoriter” államok közötti harcra tekintenek.
Gondoljunk csak az USA diplomáciai bojkottjára a 2022-es pekingi téli olimpia során, amelyhez Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság is csatlakozott. Erről a jelenségről azonban már korábban is tudni lehetett, hogy képes zavart okozni.
Katar jelentőségét sem a nagysága, sem pedig a lakosságszáma nem indokolja, befolyását kőolaj- és földgázkincsének, illetve az országban fenntartott amerikai katonai támaszpontnak köszönheti. Ezt a világbajnokság révén tovább növelné. Katar jogrendje alapvetően az iszlám jogra, a saríára épül, amely nincs összhangban a Nyugaton honos emberi jogi szemlélettel. Éppen ezért Doha kiugrási lehetőségként tekint a vébére, csakúgy, mint más, alapvetően autoriter államok, amelyek sportdiplomáciai tevékenységét a sportswashing fogalommal illetik.
A most kezdődő világbajnokság körül régóta tartanak politikai csaták: már februárban bizonyossá vált, hogy Oroszország válogatottja az ukrajnai agresszió miatt nem vehet részt a tornán. Megjegyzendő, hogy az orosz válogatott részvétele egyébként sem volt biztos: az országot a FIFA még azelőtt kizárta a tornából, mielőtt Lengyelországgal pótselejtezőt játszhatott volna. A katari vébé hangulata azonban nem csak az orosz–ukrán háború hosszú árnyéka miatt lehet nyomasztó.
Emlékezetes: a 2021-ben megrendezett 2020-as Európa-bajnokságon a közvélemény azzal szembesülhetett, hogy a kultúrharc szelektív. A sikeres lmbtq-lobbi eredményeképpen európai stadionok borultak szivárványszínbe. Olyan vezető multinacionális cégek pedig, mint a Volkswagen, szintén a lobbi színeiben tüntették fel emblémáikat – ám nem mindenhol. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nyomására
Az UEFA a helyi jogszabályi környezetre hivatkozva utasította a cégeket, hogy a szűk értelemben vett Európán kívül nincs kultúrharc.
Márpedig Katarban a homoszexualitás és minden ahhoz kapcsolódó tevékenység jogellenes. A nem muszlimok hét év börtönre, a muszlimok pedig akár kövezés általi halálra is számíthatnak a jogszabályok megsértése esetén. Az Equaldex nevű szervezet nyilvántartást vezet arról, hogy az lmbtq-jogok milyen formában érvényesülnek a világ országaiban, Katar esetében a helyzet úgy áll, hogy a szexuális kisebbségek legfeljebb vért adhatnak, de azt is csak akkor, ha nem fedik fel preferenciáikat vagy identitásukat.
most mindenki azt találgatja, hogy az lmbtq-lobbi milyen esélyekkel érvényesülhet Katarban. Vannak, akik látnak esélyt arra, hogy végül megengedik a stadionokban a szivárványszínű zászlók lobogtatását. A FIFA optimizmusáról sokat elárul, hogy munkatársai átfogó cselekvési tervet dolgoztak ki a helyi rendőrségnek arra vonatkozóan, hogyan kell intézkedni ilyen esetekben.
A katari vezetés ismeri ezeket a terveket, de még nem hagyta jóvá őket. Mindenesetre Abdulaziz Abdullah al-Anszari vezérőrnagy szavai sokat elárulnak a kormányzat attitűdjéről. A nemzetközi együttműködésért felelős katari hivatal vezetője kifejezetten a melegek védelmében tartja szükségesnek azt, hogy mindenfajta szexuális lobbitevékenységet idejében leállítsanak. „Ha egy szurkoló szivárványszínű zászlót lengetne, és elvenném tőle, az nem azért lenne, hogy megsértsem az illetőt, hanem azért, hogy megvédjem” – magyarázta Al-Anszari, hozzátéve, hogy nem tud felelősséget vállalni mindenkiért. Megjegyezte azt is, hogy csak
Khalid Szalmán exfutballista, a katari vébé nagykövete nem fogalmazott ennyire diplomatikusan. A ZDF német tévécsatornának azt nyilatkozta, hogy a homoszexualitás a muszlim dogmák szerint haram, vagyis tiltott életforma, hovatovább „az elme károsodása”.
Katar egyébként hivatalosan elutasítja és képmutató fanyalgásnak értékeli a Nyugat vádjait. A külügyminiszter november elején a világbajnokságot övező nyugati kritikákat arrogánsnak és rasszistának nevezte. Mohammed bin Abdulrahman bin Dzseszim al-Szeni sejk attól tart, hogy a Nyugat olyan országként tekint Katarra, mint amelyik „sem intellektuálisan, sem kulturálisan nem áll készen arra, hogy világbajnokságot szervezzen”. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában kitért arra is, hogy különösen Németország kerül ellentmondásba önmagával. Ugyanis
Holland kezdeményezésre tíz európai csapat készül arra, hogy – a FIFA szabályaitól eltérően – szivárványos szívvel ellátott csapatkapitányi karszalaggal tiltakozzon a Katarban uralkodó emberi jogi helyzet ellen. Az USA más országokkal kártalanítási alap létrehozását sürgeti, amelynek pénzeit a stadionépítésekben és más munkálatokban elhunyt dolgozók hozzátartozói kapnák. S habár Dánia általában piros színű mezben játszik, Katarban talpig feketében lépnek pályára a játékosok, a rabszolgaságszerű kafálarendszer (lásd keretes írásunkat) áldozatai előtti gesztusként.
Nem csak a háború, az lmbtq-lobbi elnyomása és a kvázirabszolgaság körüli vita sűríti a levegőt Katarban. A tornán megmérkőzik majd az USA és Irán. A két ország különösen az 1979-es iszlám forradalom óta ellenséges egymással, és többször is a konfrontáció szélére sodródott. A rezsimellenes tüntetések kezelése, a nukleáris fegyverkezés vádja és az Oroszországot támogató drónok miatt különösen az ukrán futballszövetség kezdeményezte, hogy zárják ki Iránt is a bajnokságból. Helyette Olaszország és az Egyesült Arab Emírségek jött szóba.
Kérdés, hogy Katar esetében képes-e a világbajnokság leplezni a rendszer anomáliáit. Sepp Blatter, a FIFA korábbi elnöke a svájci Tages-Anzeiger lapnak
egész egyszerűen azt nyilatkozta, hogy „Katar egy hiba”,
arra utalva, hogy az országban uralkodó emberi jogi állapotokat és főként a kafálarendszerben rejlő szociális hiányosságokat csak azután vették figyelembe, hogy az ország megkapta a rendezés jogát. A szövetség jelenlegi elnöke, Gianni Infantino óvatosabban fogalmaz elődjénél. Úgy véli, hogy a nemzeteknek a futballal kellene törődniük, nem pedig a politikával, vagyis azzal, hogy egymást leckéztessék erkölcsi alapon.
Nyitóképen: Doha látképe: az olajsejkség évtizedek óta úszik a pénzben. Fotó: Shutterstock
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az újonc Las Palmas 2–1-re megverte a bajnokesélyes katalánokat a La Liga szombati játéknapján.
Egyre több ország vállalja nyíltan, hogy a béke mellett áll ki.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Dárdai Pál szerint viszont ehhez mindenkinek bele kell tennie a saját részét.
A meccs felejthető volt, az üzenet nem.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
