Természetjogállam – ez a címe Turgonyi Zoltán morálfilozófus legfrissebb kötetének. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy – szól az alcím – „egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés elméleti alapjainak vázlatát” adja a kezünkbe.
A munka címe nem valamiféle zöldideológiára, környezetvédelemre alapozott jogállami elképzelést takar. A szójáték ugyanis nem a természet és a jogállam összetételéből fakad, hanem a természetjog és az állam párosításából. A természetjog a „szívünkbe írt törvény”, amely a görög filozófiától a mai katolikus teológiáig központi fogalma a gondolkodásnak, azt igyekszik kifejezni, hogy vannak rajtunk kívül álló, tértől és időtől független törvények és etikai elvek, amelyek ilyen módon egyetemesek. Persze a pontos tartalmáról mindig vita folyt, de alapvetően azt van hivatva kifejezni, hogy a világot nem az ember alkotta, és a világ törvényeit – valamint saját emberi mivoltának törvényeit, az emberi természetet – el kell fogadnia rajta kívül állóként. A természetjog fogalmát ma kevésbé hangoztatják konzervatív körökben, mint a hagyományét, pedig legalább olyan fontos.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Nagy Ervin elemző, a Mandiner munkatársa felhívta arra a figyelmet, hogy a Magyarék által is alkalmazott Alinsky-módszer lényege, hogy az államot egyfajta „fő gonosznak” állítsa be.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
Nemcsak Ukrajnát, de a szomszédos országok jövőjét is befolyásolhatja a háború kimenetele
Tudjuk, hiába kérjük, hogy hagyja abba az olcsó hangulatkeltést, de méltatlan ahhoz a nagyszerű országhoz, melyet Ön (dicstelenül és érdemtelenül) képvisel.
Még mindig aktívan politizál a lengyel vállalatokat a rendszerváltás után külföldieknek kiárusító egykori miniszter.
Egyes statisztikai állítások elsőre meghökkentőek, ám valójában triviális matematikai tények.
