Természetjogállam – ez a címe Turgonyi Zoltán morálfilozófus legfrissebb kötetének. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy – szól az alcím – „egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés elméleti alapjainak vázlatát” adja a kezünkbe.
A munka címe nem valamiféle zöldideológiára, környezetvédelemre alapozott jogállami elképzelést takar. A szójáték ugyanis nem a természet és a jogállam összetételéből fakad, hanem a természetjog és az állam párosításából. A természetjog a „szívünkbe írt törvény”, amely a görög filozófiától a mai katolikus teológiáig központi fogalma a gondolkodásnak, azt igyekszik kifejezni, hogy vannak rajtunk kívül álló, tértől és időtől független törvények és etikai elvek, amelyek ilyen módon egyetemesek. Persze a pontos tartalmáról mindig vita folyt, de alapvetően azt van hivatva kifejezni, hogy a világot nem az ember alkotta, és a világ törvényeit – valamint saját emberi mivoltának törvényeit, az emberi természetet – el kell fogadnia rajta kívül állóként. A természetjog fogalmát ma kevésbé hangoztatják konzervatív körökben, mint a hagyományét, pedig legalább olyan fontos.
Takács Károly polgármester kijelentette, komolyan gondolják az épületegyüttes átvételét, működtetését, a városatyák döntő hányada gyakorlatilag nagyobb vita nélkül egyetértett a pályázat beadásával.
Az ukrán elnök szerint Oroszország nagyszabású katonai eszkalációra készülhet.
Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Szilvay Gergely írása.
Ha ezért ábrándulnak ki emberek, akkor csumi.
Fodor Csenge tiszta vizet szeretett volna önteni a pohárba.
Nagy Attila Tibor és Deák Dániel nemcsak abban értettek egyet, hogy Szabó Bálint botrányhős, de a Tisza Párt elnökének a megítélésében is hasonló volt a véleményük.
