Természetjogállam – ez a címe Turgonyi Zoltán morálfilozófus legfrissebb kötetének. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy – szól az alcím – „egy új erkölcsi és politikai közmegegyezés elméleti alapjainak vázlatát” adja a kezünkbe.
A munka címe nem valamiféle zöldideológiára, környezetvédelemre alapozott jogállami elképzelést takar. A szójáték ugyanis nem a természet és a jogállam összetételéből fakad, hanem a természetjog és az állam párosításából. A természetjog a „szívünkbe írt törvény”, amely a görög filozófiától a mai katolikus teológiáig központi fogalma a gondolkodásnak, azt igyekszik kifejezni, hogy vannak rajtunk kívül álló, tértől és időtől független törvények és etikai elvek, amelyek ilyen módon egyetemesek. Persze a pontos tartalmáról mindig vita folyt, de alapvetően azt van hivatva kifejezni, hogy a világot nem az ember alkotta, és a világ törvényeit – valamint saját emberi mivoltának törvényeit, az emberi természetet – el kell fogadnia rajta kívül állóként. A természetjog fogalmát ma kevésbé hangoztatják konzervatív körökben, mint a hagyományét, pedig legalább olyan fontos.
Sárossy Ferenc több mint fél évszázada dolgozik a magyar földdel. Tolcsván főagronómus volt, Mezőkövesden a hajdani Matyó termelőszövetkezetben főkertész, majd elment Megyaszóra agronómusnak. Riportunk.
A legfontosabb kérdés nem az: „kell-e palesztin állam?” Hanem az: milyen? Mikor?
„Ez az egész a tiszteletről szól. Egész pontosan arról, hogy tiszteljük magunkat, mint állam” – jelentette ki az elképzelés kapcsán Andrij Sibiha külügyminiszter.
Több százezer munkavállalót érint a júliustól életbelépő változás.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Az influenszer elárulta, hogy mi is a Fidesz sikere.
Az európai országokat „megrémíti” egy gondolat.
