Nem csupán Gutenbergnek van galaxisa, de Gottermayer Nándornak is – Íme a magyar, aki divatba hozta a könyvet!
Kultúra
Jókai kedvenc könyvkötőjéről és a szakma aranykoráról mesél a Ráth György-villa új időszaki kiállítása.
Ft
Ft
34°C
19°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
08. 09.
szombat
A népi gondolkodás ma is releváns
2022. november 02. 15:44
2022. november 02. 15:44
Van-e még jelentősége a népi gondolatnak a 21. században, a posztmodern digitális korban? Úgy tűnik, igen, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2021 decemberében konferenciát is szervezett róla, az előadásokból pedig idén könyv született Novák Attila és Pap Milán szerkesztésében. A kötetet a téma egyik legavatottabb kutatója, Papp István nyitja, bepillantást engedve a dolog mibenlétébe, méghozzá Szabó Dezső felől értelmezve. Szerinte a népi gondolat az 1920-as évektől jelenik meg, a mozgalom viszont a harmincas évek elejétől a hatvanas évekig élt, utána már csak halvány árnyéka volt önmagának. Az egész Az elsodort falu 1919-es megjelenésével indult. Mint Papp megjegyzi: „a nép beemelése a politika sáncaiba voltaképpen az 1848 előtti liberális nacionalizmus hagyományait követte, s a nemzeteszme megújítására tett igen komoly kísérletként értékelhető”.
A népi mozgalom ideológiailag sokszínű volt, képviselői a szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő skálán mindenhol megtalálhatók voltak”
Kovács Gábor a népi mozgalmat nemzetközi kontextusban vizsgálja, és Bibó István tipológiáján töpreng, megállapítva, hogy a magyar népi mozgalom nem ugyanaz, mint az orosz narodnyik-, az észak-amerikai populista farmer- vagy épp a német völkischmozgalom.
Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk? Jelentkezzen be!
A sci-fi segít a jövőtervezésben
Kultúra
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Készül valamire Gyurcsány Ferenc, baljós jelek gyülekeznek
Sejtelmes poszttal jelentkezett a baloldal „visszavonult” ikonja.
A szépség etikai kérdés
Kultúra
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A forma határozza meg a tartalmat
Kultúra
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Hazaárulásért és államtitkok kiszivárogtatásáért tíz év börtönre ítéltek egy fehérorosz újságírót
Egyesek szerint az elmúlt években több mint 65 ezer embert tartóztattak le Belaruszban.
L. Simon László: A Magyar Írószövetség székházának az einstandja fájó, gyógyításra váró sebként figyelmeztet bennünket a kormányzás felelősségére
Nem lehet elmenni amellett, hogy a Magyar Írószövetség helyzete alig javult az utóbbi másfél évtizedben.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: