Van-e még jelentősége a népi gondolatnak a 21. században, a posztmodern digitális korban? Úgy tűnik, igen, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2021 decemberében konferenciát is szervezett róla, az előadásokból pedig idén könyv született Novák Attila és Pap Milán szerkesztésében. A kötetet a téma egyik legavatottabb kutatója, Papp István nyitja, bepillantást engedve a dolog mibenlétébe, méghozzá Szabó Dezső felől értelmezve. Szerinte a népi gondolat az 1920-as évektől jelenik meg, a mozgalom viszont a harmincas évek elejétől a hatvanas évekig élt, utána már csak halvány árnyéka volt önmagának. Az egész Az elsodort falu 1919-es megjelenésével indult. Mint Papp megjegyzi: „a nép beemelése a politika sáncaiba voltaképpen az 1848 előtti liberális nacionalizmus hagyományait követte, s a nemzeteszme megújítására tett igen komoly kísérletként értékelhető”.
A népi mozgalom ideológiailag sokszínű volt, képviselői a szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő skálán mindenhol megtalálhatók voltak”
Kovács Gábor a népi mozgalmat nemzetközi kontextusban vizsgálja, és Bibó István tipológiáján töpreng, megállapítva, hogy a magyar népi mozgalom nem ugyanaz, mint az orosz narodnyik-, az észak-amerikai populista farmer- vagy épp a német völkischmozgalom.
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa
számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
Egy Gyűrű… helyett Egy Kötet mind fölött, Egy Kötet kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az egyetlen. Mondhatnánk A Gyűrűk Ura új kiadására, amely nagyszerűen néz ki, noha nem hibátlan.