Van-e még jelentősége a népi gondolatnak a 21. században, a posztmodern digitális korban? Úgy tűnik, igen, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2021 decemberében konferenciát is szervezett róla, az előadásokból pedig idén könyv született Novák Attila és Pap Milán szerkesztésében. A kötetet a téma egyik legavatottabb kutatója, Papp István nyitja, bepillantást engedve a dolog mibenlétébe, méghozzá Szabó Dezső felől értelmezve. Szerinte a népi gondolat az 1920-as évektől jelenik meg, a mozgalom viszont a harmincas évek elejétől a hatvanas évekig élt, utána már csak halvány árnyéka volt önmagának. Az egész Az elsodort falu 1919-es megjelenésével indult. Mint Papp megjegyzi: „a nép beemelése a politika sáncaiba voltaképpen az 1848 előtti liberális nacionalizmus hagyományait követte, s a nemzeteszme megújítására tett igen komoly kísérletként értékelhető”.
A népi mozgalom ideológiailag sokszínű volt, képviselői a szélsőbaltól a szélsőjobbig terjedő skálán mindenhol megtalálhatók voltak”
Kovács Gábor a népi mozgalmat nemzetközi kontextusban vizsgálja, és Bibó István tipológiáján töpreng, megállapítva, hogy a magyar népi mozgalom nem ugyanaz, mint az orosz narodnyik-, az észak-amerikai populista farmer- vagy épp a német völkischmozgalom.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?