A szerző történész, a Corvinák főszerkesztője
„Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági nehézségek ősszel és télen egész Németországban tiltakozásokhoz vezethetnek – és beszivároghatnak jobboldali szélsőségesek”, ez lesz „a harag tele” – írja a The Local nevű, angol nyelvű német hírportál. A szélsőjobboldal kifejezéssel persze sokat riogatnak, de itt valószínűleg a fegyveres szélsőségekre gondolnak. Hozzátehetnénk: sokkal jobbra a muszlim szélsőségek részéről sem számíthatunk. Vajon mennyi időbe telik majd, hogy fűtetlen lakásukban feldühödjenek a német neonácik és az iszlamista migránsok, majd pedig egymásnak essenek Németország utcáin?
A helyzet még energiaválság nélkül is feszült lenne.
Az elmélet, miszerint az iszlamista terrorizmus nemzetközi támadásaira válaszul szélsőjobboldali merényletek érhetik az európai és amerikai muszlim közösségeket, és hogy mindez a bevándorló muszlim közösségek további radikalizálódását eredményezheti, megfelelve például az Iszlám Állam céljainak, nem új keletű, már a migrációs válság elején is megjelent. A 2015-öt követő években pedig még gyakrabban került szóba a kutatók, publicisták és politikusok körében a radikális iszlám hívei és a szélsőjobboldali terroristák közötti polgárháborús helyzet lehetősége.
Ugyan egyes megszólalók világnézettől függően eltérő hangsúlyt helyeztek bizonyos csoportokra, érdekes látni, hogy politikai elfogultságtól függetlenül jelenik meg ez a vélemény. Ugyanezt mondta Ayaan Hirsi Ali iszlámkritikus aktivista; a Hope not Hate öndeklarált brit „antifasiszta” civil szervezet; Keresztes Péter, az Információs Hivatal főosztályvezetője; Dries Van Langenhove, a bevándorlásellenes Flamand Érdek párt politikusa; sőt még Emmanuel Macron francia elnök is. Mind polgárháborús helyzetet emlegettek a nyugati társadalmi feszültségek kapcsán.
Mindezeken az elemzéseken és véleményeken kívül fontos megvizsgálni az európai hatóságok viszonyulását és reakcióit is. David Suurland, az Utrechti Egyetem jogászprofesszora 2020 februárjában jelentette ki a holland társadalomról, hogy
léteznek benne szélsőségek, „ideértve a dzsihádistákat, a neonácikat és a szélsőbaloldalt”.
.A holland igazságügyi minisztérium biztonsági és terrorelhárítási koordinációs irodája a következőket írta 2018. szeptemberi jelentésében: „A szélsőjobboldali radikalizmus egyre erősödik. Folytatja tevékenységét, amelynek során Hollandia állítólagos iszlamizációja, illetve a menekültek érkezése és a holland identitás állítólagos elvesztése ellen tiltakozik.” A jelentés azonban nemcsak erre, hanem a muszlim szélsőségekre is kitért. „Stagnálása ellenére a hollandiai dzsihádista mozgalom aggodalomra ad okot” – olvasható benne.