Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna – gondoljuk lemondóan arról, aki tudatlanságát saját megszólalásával leplezi le. Egy nyilvános vitában ilyenkor rendszerint a másik fél jut előnyhöz, mert a felkészületlenséget nem díjazza a publikum. A mezei tévedésnél súlyosabb az a hiba, amikor nagy magabiztossággal hozunk fel egy olyan érvet, amely valójában éppen az ellenfél álláspontját alapozza vagy erősíti meg. Pont ez történt a minap a hit- és erkölcstan oktatásáról folyó vitában.
A szeptemberi tanévkezdés újból alkalmat szolgáltatott arra, hogy egyesek megkérdőjelezzék az etika helyét a közoktatás tantárgyai között. Ezúttal azonban nem(csak) ideológiai természetű érvekkel találkozhattunk, hanem olyanokkal, amelyek a hasznosság kérdéséről szóltak. Eszerint a robotika világában, amikor egyre inkább algoritmusok befolyásolják az életünket, a tanulóknak nem hit- és erkölcstanra van szükségük, hanem mindenekelőtt informatikára. A jövő felnőttjeinek hasznosabb ma számítógépes ismereteket oktatni, mint erkölcsi szabályokat. Ez a szembeállítás azonban súlyos hiba, amely a napjaink technológiai fejlődése által elénk állított kihívás teljes félreértésén alapul.
A gyorsuló technológiai innováció világában egyre nagyobb szükségünk van etikai fogódzókra. Nem erkölcscsőszök mondják ezt, hanem sokszor már maguk az innovátorok is, akik a lehetőségek tárházát folyamatosan sikerrel bővítik, de segítségre szorulnak a társadalmilag helyes irány kijelölése terén. Az ugyanis nem olvasható ki a bődületes méretű adattömegből és az azt elrendező algoritmusokból.