Szárazabban

2022. augusztus 23. 19:01

A kaszálón, ahol kétszázhetven bála szokott lenni, ott most csak kilencven lett. A gabonánál is hasonló az arány. A végén nekünk is be kell majd érnünk mindennek a harmadával. Csender Levente írása.

2022. augusztus 23. 19:01
null
Csender Levente

Csíkszentsimonba megyünk, a sörgyárba könyvbemu­tatóra. Tizenegy óra utazás. Kocsmai sátor előtt, jó hangulatban zajlik a bemutató. A zirci apát is bemutatja söreiket. Mire a kóstolóhoz érünk, felmelegszenek a kis palackok. A nagyszínpadon az Eucharist & Mező Misi. Készülődnek a biciklisek, másnap reggel indul a Ferbit, azaz az egyhetes ferences biciklitúra.

Estére Oroszhegyre érünk, ami leginkább a haza mostanában. Az út mellett aszfaltozógépek sorakoznak. Kiszellőztetjük az üres házat. A víz megáll a csapban, a szél is megáll, zaj sincs, a naptár a falon nem lapozódik tovább.

Csak a tűz tombol Gyergyóban tíz hektáron három napja.

Megszoktuk, hogy nincs a csapban víz nyár derekán, de olyan még nem volt, hogy a Bosnyák-patak kiszáradjon. Idén ez is megtörtént. Eszembe jut nagy­anyám története: 1946 volt a nagy szárazság éve, akkor ment el ő is két barátnőjével tizennégy évesen Temesvárra szolgálni. Nem volt mit enni, menni kellett.

Most újra közeledik ez az időszak, talán nem egyszeri lesz. A kaszálón, ahol kétszázhetven bála szokott lenni, ott most csak kilencven lett. A gabonánál is hasonló az arány.

A végén nekünk is be kell majd érnünk mindennek a harmadával.

Fürdeni bemegyünk Zoliékhoz, az ács barátomékhoz, nekik saját forrásuk van, fürdőházuk külön, az nem fért be a székely parasztházba. Zoli újította fel a Mikesek zabolai kastélyának a tetőszerkezetét, és számos nagy projektet vezetett le. Egy udvarhelyi alapítvány indított ácstanfolyamot, amelyen a résztvevők hagyományos faépítési technikákat sajátítanak el az ő vezetésével.

Az udvaron miccset sütünk kecskehúsból. Iza, Zoli felesége megmutatja a szövőműhelyét. Székely ruhához sző anyagot. Eljárt idős asszonyokhoz gyűjteni, tanulni tőlük, beszélgetni velük. Azon kevés magyar­országi lányok egyike, akik meggyökereztek Székelyföldön, eszébe se jut visszamenni. Nagyon jót tesz a helyi közösségnek. Meglátta azokat az értékeket, amiket a helyiek már nem gondoltak annak. Érkezésével lett betlehemes a falu azon részén is külön, ahol ők laknak, lett bál, lett műhely, lett szövés. Kis kovászként van jelen. Zolival jól kiegészítik egymást.

Épp Magyarlapádról érkeznek haza a tánctáborból tele élményekkel. A két kamasz gyereküket is vitték. A fiú csapkodja a lábát, a lány felveszi végre a szoknyát. Ez is a tábor hozadéka. Észre se vesszük, és már beöltözünk mi is székely ruhába. Feszítünk a tükör előtt. Iza elmagyarázza a szövésfajtákat… Errefelé nem ciki a népviselet. A helyiek is felveszik ünnepnapokon. Iza kölcsönzőként is működik. Van rá igény. Egyre többen mennek hozzá kölcsönözni és vásárolni is.

Mintha az emberek szomjasak lennének a hiteles dolgokra.

Másnap átmegyünk Ivóba, az Öreg Szivacsba, a tulajdonos be kellett álljon a konyhára, a fia viszi a quadosokat, a lányuk felszolgál, a férj intéz minden egyebet. Nem találnak embert a konyhára, pincért se. Estefelé felmegyünk a leshez, megnézzük a medvéket, mi újság velük. Útközben egy székely atyafival találkozunk, aki felvette a gömbtalpú cipőt, kérdezi, hogy nem láttuk-e a lovait szekérrel, mert ő elszenderedett szénacsinálás közben, a lovai meg otthagyták. Másik dimenzióban van az ember, mi is átlépünk az időkapun. Öt medve, két róka jön be a les elé. A les nyílásából mintha egy dokumentumfilmet néznénk. Két vérmedve osztozik egy disznón, néha felmordulnak, ha a másik nagyobbat akar tépni. Három másik kukoricázik inkább, két róka meg amit el tud csenni a disznóból, azt viszi.

Este régi fotókat nézegetünk. Családtörténet, kicsit megmártózunk a múltban. Eszembe jut az óvodáskorom. Itt, a faluban dédanyámnál laktam, a Vígaszó patak mellett. Az aszó aszályt, kiszáradást jelent; időszakosan kiszáradt a patak akkor is, most is száraz.

Nagyanyám háza az Aranyos-patak mellett van, az is száraz. Azt hiszem, meg kell tanulnunk ezzel élni.

Bejárjuk Csíkot, Gyergyót, visszafelé Sikaszóban egy anyamedvével és két kis boccsal találkozunk, ahogy átkelnek az úton. Felmegyünk Nyúládba, ahol újra búcsú­járó hely épül. Az volt ott valaha, csak éppen a környékbeliek olyan dolgokat műveltek, amiért Batthyány Ignác püspök lóháton jött el Gyulafehérvárról, és személyesen bontatta le a kápolnát, így 1783-ban megszűnt búcsújáró hely lenni. Az emberek továbbra is feljártak áldozócsütörtökön, de a pap nem.

Most folyamatban van a kérelem, hogy újra megszentelt hely legyen, újra hivatalos búcsújáró hellyé váljon. Szép oltárt építettek az oroszhegyiek oda kalákában. Rajtuk nem múlik.

Így épül a jövő a múltból. Szárazabban, takarékosabban, szerényebben, több munkával, de azért menni fog ez is.

 

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Valodi
2022. augusztus 24. 23:41
Elkeserítő ez a hatalmas érdeklődés ....
gytn
2022. augusztus 23. 22:51
Jó volt olvasni a beszámolót. Minden gond és baj ellenére az emberség süt belőle, és picit felejti az ember a nyugati világ teljesen elfajzott és tudománytalan világképét.
3M..
2022. augusztus 23. 22:20
Kétszázhetven bála meglétekor is drágult a kenyér, és most is drágul a kenyér. A gazdáknak nincs és nem is volt soha semmiféle vesztenivalójuk, mert őket aszálykor és bőségkor is támogatták. A fuvarozók egy bizonyos szint, például 50 autós állomány alatt sosem számíthattak semmiféle támogatásra. A gazdák ezt az aszályos időt is majd plusszal zárják.
Tóth Zoltán
2022. augusztus 23. 21:57
Mintha a klímaváltozást is eddig kizárólag az Orbán-rezsim magashomlokú mélymagyarjai féknyúzoszták volna. Ilyen az, amikor szembe jön a Karma... #vesszenazsarnok #forradalmat
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!