Aszályországban fokozatosan visszaszorul, átalakul a kedves táj képe.
Szeretem a debreceni Nagyerdőt. Megérint. A tájépítészeti alkotás váltakozik itt az ősi erdő nyomaival. Az egyik pillanatban még sétányon jársz, körötted elegáns éttermek, rollerező fiatalok, szökőkút és virágágyások, aztán odébbállsz, betérsz egy kis ösvényre, ahová már nem vezet kövezett, csak kitaposott út, és mindjárt égig nyúló fák vesznek körül, élők és holtak, utóbbiak lábon vagy már eldőlve, s tudod, hogy jó helyen vagy.
Állítólag nevét is ezekről a fákról kapta, ami – tekintve a bő évszázada biztosan itt álló példányok impozáns méreteit – nem légből kapott feltételezés. De nem volt csekély a kiterjedése sem. A mai parkerdő területén két évszázada még „őserdő burjánzott”, írja Térey János, „susogó lombú tölgyekkel, idáig, ilyen mélyre a sűrűbe csak Csokonai merészkedett a tanítványaival”.
Egy része egyébként az ország első természetvédelmi területe, 1939-ben jegyezték be.
Sárossy Ferenc több mint fél évszázada dolgozik a magyar földdel. Tolcsván főagronómus volt, Mezőkövesden a hajdani Matyó termelőszövetkezetben főkertész, majd elment Megyaszóra agronómusnak. Riportunk.
A Hungaromet előrejelzése szerint a front előtt még az Alföldre igen meleg levegő áramlik, a Viharsarokban a 40 fokos maximum is meglehet.
A vállalat így szeretné kikerülni az uniós politikai hirdetésekre vonatkozó új átláthatósági szabályokat.
Olyan helyen nőttem fel, ahová mások nyaralni járnak. Minden egyben megvolt ott, víz, erdő, hegyek. Nem nagyon volt miért elkívánkozni onnan.
A szárazság miatt most le kell mondanunk valamiről.
Megértettem, hogy nekem nem szabad semmiféle kapcsolatot ápolnom azzal a világgal, ami úgy működik, hogy rámutat valamire és azt mondja, ez az enyém. Győrffy Ákos írása.
Orbán szerint az eddigi MCC-s tapasztalatok biztatóak: „többször is részt vettem tanévnyitókon és beszélgetéseken, és azt látom, hogy ez egy sikeres kezdeményezés.
Az első 25 digitális polgári kört már hivatalosan is bejegyezték – jelentette be Orbán Viktor.