Szeretem a debreceni Nagyerdőt. Megérint. A tájépítészeti alkotás váltakozik itt az ősi erdő nyomaival. Az egyik pillanatban még sétányon jársz, körötted elegáns éttermek, rollerező fiatalok, szökőkút és virágágyások, aztán odébbállsz, betérsz egy kis ösvényre, ahová már nem vezet kövezett, csak kitaposott út, és mindjárt égig nyúló fák vesznek körül, élők és holtak, utóbbiak lábon vagy már eldőlve, s tudod, hogy jó helyen vagy.
Állítólag nevét is ezekről a fákról kapta, ami – tekintve a bő évszázada biztosan itt álló példányok impozáns méreteit – nem légből kapott feltételezés. De nem volt csekély a kiterjedése sem. A mai parkerdő területén két évszázada még „őserdő burjánzott”, írja Térey János, „susogó lombú tölgyekkel, idáig, ilyen mélyre a sűrűbe csak Csokonai merészkedett a tanítványaival”.
Másfél évszázada akkurátusan elkormányozzuk a vizet az Alföldről”
Egy része egyébként az ország első természetvédelmi területe, 1939-ben jegyezték be.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.