Megszolgált bizalmatlanság

Tanulságos számokkal állt elő a napokban az amerikai Gallup intézet. A közvélemény-kutató cég elvégezte szokásos éves felmérését, amely az Egyesült Államok jelentősebb politikai intézményeibe vetett társadalmi bizalmat szondázza. A számok között akad néhány, amely érdekes következtetések levonására csábítja az embert, ezek közül előre kívánkozik az írott sajtó és a televízió társadalmi megítélésének alakulása. Sosem volt még ilyen alacsony azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik számottevő bizalommal viseltetnek az újságok, illetve a televíziós hírek iránt. Az újságok esetében a válaszadók mindössze 16, a tévék esetében 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nagyon” vagy „eléggé” bízik bennük.

Ezek a számok akkor is tanulságosak, ha egyébként a felmérésben szereplő valamennyi intézmény esetében csökkent a társadalmi bizalom. Legyen szó politikai szereplőkről, az igazságszolgáltatásról, az egyházakról vagy vállalkozásokról, az amerikai átlagember egyre kevésbé feltételezi, hogy az ő érdekeit és a közjót szolgálják. Az újságok és televíziók esetét mégis érdemes kiemelni. Egyrészt velük kapcsolatban abszolút értékben is kirívóan alacsony számokat mértek. A média sosem a bizalmi rangsor élmezőnyében tanyázott, de azért az újságok mégiscsak az 1973-as 51, a televíziók pedig az 1993-as 46 százalékról érkeztek meg 16 és 11 százalékra. Másrészt a hírmédia működése és a belé vetett társadalmi bizalom más politikai intézményeknél is érzékenyebb kapcsolatban áll a demokrácia minőségével.