Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje vele a jó hírt

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.

A klímaváltozás 2050-ig minden ország mozgásterét drámaian átalakítja. Oroszországét különösen. Északon az olvadó permafroszt miatt összeomlik az infrastruktúra, délen az emelkedő hőmérséklet lehetetleníti el a mezőgazdaságot. Az energiaexport közben zuhanásba kezd – állítja Thane Gustafson.
Thane Gustafson politikatudósnak, a posztszovjet térség elismert szaktekintélyének új könyve, a Klimat – Russia in the Age of Climate Change (klíma – Oroszország az éghajlatváltozás korában) szokatlanul drága kiadvány. Közel húszezer forintos ára egy kis alakú, nem túl hosszú kötetért rendkívül magasnak tűnhet, ám témája annyira időszerű s egyben oly kevéssé kutatott, hogy döntéshozóknak, tanácsadóiknak ennél többet is megér. Lássuk, mit állít a Georgetown Egyetem professzora.
A Klimat mindenekelőtt nem túl optimista olvasmány. Gustafson fel sem veti annak lehetőségét, hogy a következő évtizedekben az embernek sikerülhet megállítania, pláne visszafordítania a klímaváltozást. Szerzőnk úgy számol, hogy „bolygónk nem 1,5-2 Celsius-fokot fog melegedni, hanem 3-5 fokot, különösen a Föld északi szélességi körein”. Ott, ahol Oroszország is fekszik. S mert az orosz nemzetgazdaság szerkezete az egyik legegyszerűbb a világon, itt az éghajlatváltozás hatásainak modellezése sem reménytelenül bonyolult.