A bukott választást követően lecserélődni látszik az ellenzéki pártok egy részének vezetése. Akad olyan is, amelyben szinte elképzelhetetlen, hogy változás történjen. Összefoglaló.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Az országgyűlési választást követő hónapokban – ahogy az lenni szokott – zajlik a tisztújítás a pártokban, általában tükrözve a voksolás végeredményét, jelen helyzetben azonban nem feltétlenül erről van szó. Ennek egyik oka, hogy a hatpárti ellenzéki összefogás koalíciójában nem egyszerű megtalálni az egyébként példátlan mértékű választási vereség felelőseit, és akik menekülnének a felelősség elől, vagy netán sikerként próbálnák eladni tagságuknak az eredményt, rá is játszanak erre.
Beszédes mindenesetre, hogy az ellenzéki pártvezetők közül egyetlenegy sem volt, aki a választási bukást követően lemondott volna – miközben olyanok többen is voltak, akik néhány héttel később közölték, nem indulnak az esedékes tisztújításon. Bár a két forgatókönyv kimenetelét tekintve egyezik, a lemondás gesztusának elmaradása szimbolikus üzenet a választóknak és a tagságnak egyaránt. A hat ellenzéki párt tisztújítása eddig sem volt mentes drámai és komikus fordulatoktól, és a java még hátravan. Nézzük, mi történt és mire számíthatunk a közeljövőben rendezendő vezetőválasztásokon.
A tisztújítások sorát a Jobbik kezdte alig egy hónappal a választás után. Május 7-én csaknem 70 százalékos eredménnyel újraválasztották Jakab Pétert a párt elnökévé, ellenfele, az egyéniben vereséget szenvedő Stummer János kilépett a pártból.
Jakab azonban nem örülhetett sokáig a győzelemnek. Egy nélküle összehívott elnökségi ülésen épp az elnökhelyettesként maga mellé emelt Potocskáné Kőrösi Anita árulta el, és hozott önállóan a pártelnök szándékával nem egyező döntéseket. Jakab, miután szóba került a leváltása, előremenekült, és lemondott a pártelnöki posztról egy hónappal az újraválasztását követően. A bukott pártelnök pozíciójáért többen is versenyeztek, köztük a Jakab által támogatott Földi István, de végül nem őt, hanem a párt európai parlamenti képviselőjét, a zsidó honatyák listázásának követeléséről és 180 fokos politikai irányváltásairól ismert Gyöngyösi Mártont választották meg.
Jakab, akitől pártja azóta a frakcióvezetői posztot is megvonta, egy ideje látványosan külön utakon jár, magányos országjárásra indult, nem használja a párt logóját és arculati elemeit. Sőt, saját arculatával és szlogenjével („A nép pártján!”) helyettesíti őket. Minden jel arra utal, és a Népszavának név nélkül nyilatkozó jobbikos politikus szavai is azt erősítik, hogy Jakab távozik a Jobbikból, és új pártot alapít. Kérdés, mi lesz a pártelnök, Gyöngyösi szerepe a jócskán a parlamenti küszöb alatti népszerűségű szervezet történetében. Állítása szerint nem szeretne „a Jobbik Retkes Attilája” (a Szabad Demokraták Szövetségének utolsó elnöke – a szerk.) lenni, de erről valószínűleg nem ő fog dönteni.
Nem párt ugyan, de vezetője, az ellenzéki összefogás egykori miniszterelnök-jelöltje miatt is logikus, hogy itt szerepeljen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), amely szintén a közelmúltban választott új vezetőséget. A májusra tervezett, de végül június közepén megrendezett tisztújításon nem volt egyértelmű, hogy a baloldal egykori miniszterelnök-jelöltje újrázni fog. Az elnöki posztért ugyanis rajta kívül Magyar György ügyvéd és Deutsch Tibor, az MMM egyik tagja is elindult, ám végül Márki-Zaynak sikerült megőriznie a székét.
A politikus május közepén jelentette be, hogy saját pártot alapít. Az, hogy az MMM válik párttá, vagy új formációt hoznak létre, még nem tudható. Ahogy az sem, hogy ki lesz a párt vezetője, bár a hódmezővásárhelyi polgármester karakterét ismerve nem tartjuk valószínűnek, hogy másra bízná az irányítást.
Az ellenzéki pártok közül a vereség ellenére a választás egyik nyertese a Momentum lett, amely újoncként kapásból tízfős frakciót alakíthatott a parlamentben. A pártban tavaly rendkívüli tisztújítást tartottak, miután Fekete-Győr András a súlyos előválasztási vereségét követően bizalmi szavazást kért maga ellen, amelyen elbukott. Az idén esedékes rendes tisztújításig az akkor megválasztott EP-képviselő, Donáth Anna vezette a pártot, Fekete-Győr pedig egy biztos befutó listás hellyel és a frakcióvezetői poszttal vigasztalódhatott. Öröme azonban nem tartott sokáig.
A pártelnök, Donáth Anna bejelentette, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a tisztségért. Úgy tűnt, a Momentum május végén rendezett tisztújításán Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Hajnal Miklós országgyűlési képviselő között dől majd el a verseny, ám végül nevető harmadikként az elsőre esélytelennek tűnő, a párton kívül kevéssé ismert Gelencsér Ferenc lett a befutó. A politikus korábban a szervezet I. kerületi önkormányzati képviselője volt, idén pedig parlamenti képviselővé választották. Kerpel-Fronius azért bekerült az elnökségbe, de rajta kívül az ismert arcok közül csak az EP-képviselő Cseh Katalin maradt, a vezetőségi névsorban csupa új ember szerepel.
Az új vezetés gyorsan felismerte: nem jó, ha a párt és a frakció két külön erőcsoport kezében van, és nem sokat késlekedett: egy héttel a tisztújítás után leváltotta Fekete-Győrt a frakcióvezetői posztról, s az új elnököt, Gelencsér Ferencet bízta meg vele. Fekete-Győr ráadásul parlamenti mandátumát is elveszítheti, amennyiben a bíróság ősszel elítéli. A politikust ugyanis társtettesként, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, mert füstgránátot dobott a rendőrsorfal irányába egy 2018-as tüntetésen.
A választás az ellenzéki összefogás számára egyértelmű bukást hozott, de egyes pártok eredményeit tekintve talán lehet viszonylagos sikerről is beszélni. Ilyen a Párbeszéd, amely szintén a közelmúltban választott vezetőket. Persze nehéz a siker szót értelmezni egy olyan politikai formáció esetében, amelynek támogatói bázisa lassan tízéves története során nemhogy a parlamenti küszöböt vagy akár csak a mérési hibahatárt jelentő két-három százalékot nem érte el, de az egy százalékot is alig. Nem választáson, hiszen ott érthető módon nem szokott önállóan indulni, hanem közvélemény-kutatáson sem. Ezt figyelembe véve kétségtelenül siker, hogy önálló, hatfős (!) frakciója van az Országgyűlésben.
A párt eddig örökösnek tűnő társelnökei, Karácsony Gergely és Szabó Tímea mégis közölték, egyikük sem indul újra a posztjáért. Az új vezetők kiléte az ismert és bármilyen politikai kompetenciával is bíró politikusaik csekély számát tekintve nem meglepetés. Tordai Bence és Szabó Rebeka személyében egy második ciklusát taposó és egy – párbeszédes színekben – újonc országgyűlési képviselő került a szervezet élére – a napokban be is jelentették, nem lenne ellenükre, ha egyesülnének egykori anyapártjukkal, a Lehet Más a Politikával. Ez az erőviszonyokat tekintve lehet, hogy az LMP-nek sem lenne ellenére, hiszen az egykor hétszázalékos választási eredményt elérő párt népszerűsége mára nagyjából megegyezik a Párbeszédével, és ismert politikusuk is egyre kevesebb van.
A társelnökök, Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet egyelőre nem közölték, indulnak-e a tisztségért az augusztusban rendezendő tisztújításon. A társelnökségre rajtuk kívül a náluk jóval ismertebb Ungár Péternek van esélye. Az LMP-frakciót vezető politikus korábban közölte, elgondolkodik az induláson, de egyelőre nem jelentette be, hogy jelölteti magát, ahogy eddig más párttársa sem.
A Magyar Szocialista Pártban októberben választanak új vezetőket, miután a legutóbbi, 2020 őszén rendezett, vitatott tisztaságú tisztújításon a korábban egyedüli pártelnök Tóth Bertalan mellé Kunhalmi Ágnes személyében női társelnököt választottak. Kunhalmi a hírek szerint szinte biztosan indul majd, Tóth Bertalan azonban a választási kudarc után néhány héttel bejelentette, nem kíván újra indulni a posztért. Az utóbbi időben szintén 3 százalék körüli szintre zuhanó szocialista párton belül nincs nagy tolakodás a pozícióért. Korábban a párt EP-képviselője, Ujhelyi István ambiciózus tervekkel jelentkezett be az elnökségért. A politikus jelezte, megújítaná az MSZP-t, amelynek nemcsak a nevét, de karakteres logóját is lecserélte volna. Részletes programmal készült, de végül úgy döntött, mégsem indul. „Túl nagy falakba ütköztem a saját pártomban ahhoz, hogy radikális javaslataimat át tudjam vinni” – indokolta Ujhelyi, és közölte: azért lép vissza, hogy teret adjon a szombathelyi polgármester, Nemény András indulásának. Érdekesség, hogy Nemény egészen addig nem jelezte, hogy indulna, és állítólag elmondta az EP-képviselőnek, hogy ha bármilyen ambíciója lenne, neki szólna először. Egyelőre tehát nem tudni, lesz-e egyáltalán jelentkező az MSZP-ben a férfi társelnöki posztra.
Egyetlen párt van még hátra az összefogás tagjai közül, de a Demokratikus Koalíció szintén ősszel rendezendő tisztújításán nem kell nagy meglepetésekre számítani. Változó világunkban a kevés biztos pont egyike a DK elnöke. Amióta a párt létezik, a vezért mindig Gyurcsány Ferencnek hívták.
Nem tűnik valószínűnek, hogy ez éppen most fog megváltozni. Különösen, ha az ellenzéki politikai tér átrendeződését nézzük, amely – leszámítva talán a Momentum viszonylagos megerősödését – egyértelműen a DK érdekei szerint alakult, amiben nem kis szerepe volt az örökös pártelnöknek. A szervezet tisztújításán így legfeljebb az lesz a kérdés, hogy Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga vagy épp Niedermüller Péter lesz az alelnök.
Nyitóképen: Ellenzéki nagygyűlés a fővárosi Műegyetem rakparton március 15-én. A pártvezetők közül egyetlenegy sem volt, aki a választási bukás után lemondott volna. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Gulyás Gergely ma reggel, a Harcosok órájában – egyebek mellett – ezt mondta.
Mit összeadózik, hogy a „tehetségtelenek” kapjanak pénzt!
A Tisza azt ígérte, az átláthatóság jegyében negyedévente közzéteszi pénzügyi beszámolóját, 2025-re vonatkozóan azonban eddig csak az első negyedévi beszámoló elérhető a párt honlapján, miközben épp beléptünk az utolsó, negyedik negyedévbe.
„Undorító az összes sportoló, pap, művész, celeb, jogász, tanár, orvos és mindenki más, aki másfél évtizede kussol és falaz az összes rohadtságotokhoz” – sorolta a balliberális rendező.
A miniszterelnök kíméletlenül vágta a labdát a Tisza Párt elnökének kapujába.
Kezd már betelni a pohár a horogkeresztes Váczi Zoltánnál, ezért kezdte el tolni a Tisza szekerét.
A bíróság tájékoztatása szerint csak januárban várható elsőfokú ítélet az eljárásban. Az antifa-per kamera és fényképfelvételek vetítésével folytatódott.
