Vezércserék az ellenzékben – kik lesznek az új pártvezetők?

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Az országgyűlési választást követő hónapokban – ahogy az lenni szokott – zajlik a tisztújítás a pártokban, általában tükrözve a voksolás végeredményét, jelen helyzetben azonban nem feltétlenül erről van szó. Ennek egyik oka, hogy a hatpárti ellenzéki összefogás koalíciójában nem egyszerű megtalálni az egyébként példátlan mértékű választási vereség felelőseit, és akik menekülnének a felelősség elől, vagy netán sikerként próbálnák eladni tagságuknak az eredményt, rá is játszanak erre.

Beszédes mindenesetre, hogy az ellenzéki pártvezetők közül egyetlenegy sem volt, aki a választási bukást követően lemondott volna – miközben olyanok többen is voltak, akik néhány héttel később közölték, nem indulnak az esedékes tisztújításon. Bár a két forgatókönyv kimenetelét tekintve egyezik, a lemondás gesztusának elmaradása szimbolikus üzenet a választóknak és a tagságnak egyaránt. A hat ellenzéki párt tisztújítása eddig sem volt mentes drámai és komikus fordulatoktól, és a java még hátravan. Nézzük, mi történt és mire számíthatunk a közeljövőben rendezendő vezetőválasztásokon.

Jakab pünkösdi királysága a Jobbikban

A tisztújítások sorát a Jobbik kezdte alig egy hónappal a választás után. Május 7-én csaknem 70 százalékos eredménnyel újraválasztották Jakab Pétert a párt elnökévé, ellenfele, az egyéniben vereséget szenvedő Stummer János kilépett a pártból.

Jakab azonban nem örülhetett sokáig a győzelemnek. Egy nélküle összehívott elnökségi ülésen épp az elnökhelyettesként maga mellé emelt Potocskáné Kőrösi Anita árulta el, és hozott önállóan a pártelnök szándékával nem egyező döntéseket. Jakab, miután szóba került a leváltása, előremenekült, és lemondott a pártelnöki posztról egy hónappal az újraválasztását követően. A bukott pártelnök pozíciójáért többen is versenyeztek, köztük a Jakab által támogatott Földi István, de végül nem őt, hanem a párt európai parlamenti képviselőjét, a zsidó honatyák listázásának követeléséről és 180 fokos politikai irányváltásairól ismert Gyöngyösi Mártont választották meg.

Jakab, akitől pártja azóta a frakcióvezetői posztot is megvonta, egy ideje látványosan külön utakon jár, magányos országjárásra indult, nem használja a párt logóját és arculati elemeit. Sőt, saját arculatával és szlogenjével („A nép pártján!”) helyettesíti őket. Minden jel arra utal, és a Népszavának név nélkül nyilatkozó jobbikos politikus szavai is azt erősítik, hogy Jakab távozik a Jobbikból, és új pártot alapít. Kérdés, mi lesz a pártelnök, Gyöngyösi szerepe a jócskán a parlamenti küszöb alatti népszerűségű szervezet történetében. Állítása szerint nem szeretne „a Jobbik Retkes Attilája” (a Szabad Demokraták Szövetségének utolsó elnöke – a szerk.) lenni, de erről valószínűleg nem ő fog dönteni.

Mindenképp Márki-Zay Péter Mozgalom

Nem párt ugyan, de vezetője, az ellenzéki összefogás egykori miniszterelnök-jelöltje miatt is logikus, hogy itt szerepeljen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM), amely szintén a közelmúltban választott új vezetőséget. A májusra tervezett, de végül június közepén megrendezett tisztújításon nem volt egyértelmű, hogy a baloldal egykori miniszterelnök-jelöltje újrázni fog. Az elnöki posztért ugyanis rajta kívül Magyar György ügyvéd és Deutsch Tibor, az MMM egyik tagja is elindult, ám végül Márki-Zaynak sikerült megőriznie a székét.

A politikus május közepén jelentette be, hogy saját pártot alapít. Az, hogy az MMM válik párttá, vagy új formációt hoznak létre, még nem tudható. Ahogy az sem, hogy ki lesz a párt vezetője, bár a hódmezővásárhelyi polgármester karakterét ismerve nem tartjuk valószínűnek, hogy másra bízná az irányítást.

Megújuló Momentum?

Az ellenzéki pártok közül a vereség ellenére a választás egyik nyertese a Momentum lett, amely újoncként kapásból tízfős frakciót alakíthatott a parlamentben. A pártban tavaly rendkívüli tisztújítást tartottak, miután Fekete-Győr András a súlyos előválasztási vereségét követően bizalmi szavazást kért maga ellen, amelyen elbukott. Az idén esedékes rendes tisztújításig az akkor megválasztott EP-képviselő, Donáth Anna vezette a pártot, Fekete-Győr pedig egy biztos befutó listás hellyel és a frakcióvezetői poszttal vigasztalódhatott. Öröme azonban nem tartott sokáig.

A pártelnök, Donáth Anna bejelentette, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a tisztségért. Úgy tűnt, a Momentum május végén rendezett tisztújításán Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Hajnal Miklós országgyűlési képviselő között dől majd el a verseny, ám végül nevető harmadikként az elsőre esélytelennek tűnő, a párton kívül kevéssé ismert Gelencsér Ferenc lett a befutó. A politikus korábban a szervezet I. kerületi önkormányzati képviselője volt, idén pedig parlamenti képviselővé választották. Kerpel­-Fronius azért bekerült az elnökségbe, de rajta kívül az ismert arcok közül csak az EP-képviselő Cseh Katalin maradt, a vezetőségi névsorban csupa új ember szerepel.

Az új vezetés gyorsan felismerte: nem jó, ha a párt és a frakció két külön erőcsoport kezében van, és nem sokat késlekedett: egy héttel a tisztújítás után leváltotta Fekete-Győrt a frakcióvezetői posztról, s az új elnököt, Gelencsér Ferencet bízta meg vele. Fekete-Győr ráadásul parlamenti mandátumát is elveszítheti, amennyiben a bíróság ősszel elítéli. A politikust ugyanis társtettesként, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják, mert füstgránátot dobott a rendőrsorfal irányába egy 2018-as tüntetésen.

A jelentéktelenség diszkrét bája – Párbeszéd az LMP-vel

A választás az ellenzéki összefogás számára egyértelmű bukást hozott, de egyes pártok eredményeit tekintve talán lehet viszonylagos sikerről is beszélni. Ilyen a Párbeszéd, amely szintén a közelmúltban választott vezetőket. Persze nehéz a siker szót értelmezni egy olyan politikai formáció esetében, amelynek támogatói bázisa lassan tízéves története során nemhogy a parlamenti küszöböt vagy akár csak a mérési hibahatárt jelentő két-három százalékot nem érte el, de az egy százalékot is alig. Nem választáson, hiszen ott érthető módon nem szokott önállóan indulni, hanem közvélemény-kutatáson sem. Ezt figyelembe véve kétségtelenül siker, hogy önálló, hatfős (!) frakciója van az Országgyűlésben.

A párt eddig örökösnek tűnő társelnökei, Karácsony Gergely és Szabó Tímea mégis közölték, egyikük sem indul újra a posztjáért. Az új vezetők kiléte az ismert és bármilyen politikai kompetenciával is bíró politikusaik csekély számát tekintve nem meglepetés. Tordai Bence és Szabó Rebeka személyében egy második ciklusát taposó és egy – párbeszédes színekben – újonc országgyűlési képviselő került a szervezet élére – a napokban be is jelentették, nem lenne ellenükre, ha egyesülnének egykori anyapártjukkal, a Lehet Más a Politikával. Ez az erőviszonyokat tekintve lehet, hogy az LMP-nek sem lenne ellenére, hiszen az egykor hétszázalékos választási eredményt elérő párt népszerűsége mára nagyjából megegyezik a Párbeszédével, és ismert politikusuk is egyre kevesebb van.

A társelnökök, Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet egyelőre nem közölték, indulnak-e a tisztségért az augusztusban rendezendő tisztújításon. A társelnökségre rajtuk kívül a náluk jóval ismertebb Ungár Péternek van esélye. Az LMP-frakciót vezető politikus korábban közölte, elgondolkodik az induláson, de egyelőre nem jelentette be, hogy jelölteti magát, ahogy eddig más párttársa sem.

Nincs sok jelentkező az MSZP vezetéséért, és a DK-nál sincs ez másként

A Magyar Szocialista Pártban októberben választanak új vezetőket, miután a legutóbbi, 2020 őszén rendezett, vitatott tisztaságú tisztújításon a korábban egyedüli pártelnök Tóth Bertalan mellé Kunhalmi Ágnes személyében női társelnököt választottak. Kunhalmi a hírek szerint szinte biztosan indul majd, Tóth Bertalan azonban a választási kudarc után néhány héttel bejelentette, nem kíván újra indulni a posztért. Az utóbbi időben szintén 3 százalék körüli szintre zuhanó szocialista párton belül nincs nagy tolakodás a pozícióért. Korábban a párt EP-képviselője, Ujhelyi István ambiciózus tervekkel jelentkezett be az elnökségért. A politikus jelezte, megújítaná az MSZP-t, amelynek nemcsak a nevét, de karakteres logóját is lecserélte volna. Részletes programmal készült, de végül úgy döntött, mégsem indul. „Túl nagy falakba ütköztem a saját pártomban ahhoz, hogy radikális javaslataimat át tudjam vinni” – indokolta Ujhelyi, és közölte: azért lép vissza, hogy teret adjon a szombathelyi polgármester, Nemény András indulásának. Érdekesség, hogy Nemény egészen addig nem jelezte, hogy indulna, és állítólag elmondta az EP-képviselőnek, hogy ha bármilyen ambíciója lenne, neki szólna először. Egyelőre tehát nem tudni, lesz-e egyáltalán jelentkező az MSZP-ben a férfi társelnöki posztra.

Egyetlen párt van még hátra az összefogás tagjai közül, de a Demokratikus Koalíció szintén ősszel rendezendő tisztújításán nem kell nagy meglepetésekre számítani. Változó világunkban a kevés biztos pont egyike a DK elnöke. Amióta a párt létezik, a vezért mindig Gyurcsány Ferencnek hívták.

Nem tűnik valószínűnek, hogy ez éppen most fog megváltozni. Különösen, ha az ellenzéki politikai tér átrendeződését nézzük, amely – leszámítva talán a Momentum viszonylagos megerősödését – egyértelműen a DK érdekei szerint alakult, amiben nem kis szerepe volt az örökös pártelnöknek. A szervezet tisztújításán így legfeljebb az lesz a kérdés, hogy Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga vagy épp Niedermüller Péter lesz az alelnök.

Nyitóképen: Ellenzéki nagygyűlés a fővárosi Műegyetem rakparton március 15-én. A pártvezetők közül egyetlenegy sem volt, aki a választási bukás után lemondott volna. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt