Izgalmasan alakul a magyar könyvkiadás, mármint ami a konzervatív gondolkodók megjelentetését illeti. Molnár Tamás a második világháború idején menekült Amerikába, miután megjárta Dachaut. Egyes élményei hatására elmélyült katolikus hite, s lényegében ellenforradalmi gondolkodó lett.
A második világháború és a nácizmus traumája Európában a liberális demokrácia virágzását hozta el a huszadik század második felében. Mégis számos Amerikába menekült gondolkodó lett liberális helyett konzervatív és jobboldali. Ilyen volt Leo Strauss, Eric Voegelin; róluk és társaikról Megadja Gábor írt kötetet a szabadság reakciós harcosainak titulálva őket – szerinte ezek a gondolkodók „a haladó politika közép-európai bírálatát” adták. Két magyart biztosan közéjük sorolhatunk: Molnár Tamást és az úgyszintén a budapesti gettót túlélő, zsidó származású katolikus történészt, John Lukacsot. Molnár katolikus jobboldalinak, Lukacs reakciósnak tartotta magát. Mindkettejük kötetei sorra jelentek meg a kilencvenes években, Molnár esetében aztán volt egy nagyobb szünet. Most két könyve is napvilágot látott: az Európa zárójelben Békés Márton szerkesztésében a KKETTK Alapítványnál, illetve az Amerikanológia az MMA-nál.
Eddig Molnárnak főleg az angolul írt kötetei jelentek meg itthon; ez a kettő franciául született a rendszerváltozáskor. A két, egymástól függetlenül megjelent kötet jól kiegészíti egymást, lényegében az érem két oldalát vizsgálja benne a szerző. Az Európa zárójelben ugyanis lényegében arról szól, hogy a kontinensen győzött az amerikai modell, amit Molnár aggódva figyel. Az Amerikanológia pedig eme amerikai modell vizsgálata. Molnár Tamás nem szaktudós, hanem esszéista, azaz olvasmányai mellett a saját tapasztalataira és meglátásaira hagyatkozik. Ezek azonban látnokiak.
A szerző „Európa nemzeteit” állítja szembe az „amerikai modellel” a rendszerváltozás apropójából, amely szerinte jó alkalom arra, hogy Európa újragondolja magát ahelyett, hogy Amerika nyomdokaiba lépne. Molnár alaptétele, hogy Európának van történelme és nemzetei, viszont nincs „modellje”, Amerika viszont a modernitás megtestesülése – a modernitás márpedig szerzőnknél szitokszó. Az Egyesült Államok az „ellentörténelem megtestesülése”. Az országot megalapító puritánok ugyanis úgy gondolták, azzal, hogy elhagyták az Óvilágot, egyben elhagyták a történelmet, azaz megszabadultak az eredendő bűntől – hiszen, ezt már a recenzens teszi hozzá, ha nincs eredendő bűn, nincs történelem sem, csak paradicsomi ártatlanság és jólét. Az amerikai életforma egy szcientista, azaz tudományhívő modell, amelyben mindenre van tudományos recept.
Megújuló barátság és a politikai kioktatás vége. Robert Palladino ideiglenes amerikai nagykövetségi ügyvivővel beszélgettünk, aki márciusban váltotta David Pressmant, s hazánknak mint a béke szószólójának tolmácsolja országa háláját.
Összeállt Friedrich Merz kereszténydemokrata–szociáldemokrata koalíciós kormányzata: a megválasztási gáncsoskodás után nagy fogadkozásokkal, ámde máris erős kritikák kereszttüzében kezdi meg munkáját.
A BBC megvizsgálta egy nukleáris összecsapás esélyeit.
Fontos ígéretet tett a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.
Ősei otthonával nyűgözné le az elnököt a német kancellár.
„Magyar Pétert mindez nem érdekelte, most is távol maradt” – mutatott rá Dömötör Csaba.
A 69 éves Robert Francis Prevost bíboros az első amerikai pápa az egyház történetében.
Mi a probléma a demokráciával? Miért nem lett köztársasági elnök? Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
