„Az alkotmány nem tiltja meg egyik szövetségi állam polgárainak sem, hogy engedélyezzék vagy tiltsák a terhességmegszakítást. Roe és Casey megsértették ezt a hatáskört. A legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezi ezt a döntést, és visszaadja a döntés jogát a nép és választott képviselői kezébe.”
Egyszerű és tiszta, mentes a jogászi szakzsargontól az amerikai legfelsőbb bíróság döntése. Be kell vallanom, ez a mondat visszhangzott a fejemben, amikor a Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezését eredményező Dobbs kontra Jackson Women’s Health Organization ügyben hozott ítéletről olvastam. Igen, tudom, ennek az esetnek az abortuszról kellene szólnia, és arról is szól. A pro life mozgalom hetedhét országra szóló sikere ez minden kétséget kizárólag. Ennek ellenére nem tudtam megállni, hogy ne olvassam át az ügyet az „EU-s szemüvegemet” feltéve is. Arra a szomorú következtetésre jutottam, hogy bárcsak az Európai Unió Bírósága (és akár az Emberi Jogok Európai Bírósága is) olyan tisztán látó és következetes gondolkodású lenne, mint az amerikai legfelsőbb bíróság.
Sokat kell várnunk arra, hogy az Európai Unió Bírósága fordulatot hajtson végre a pragmatizmus irányába”
Gyakran mondogatom a diákjaimnak, hogy ne vonjanak párhuzamot az USA (egy valódi ország) és az EU (egy huszonhét államból álló jogi és politikai ufó) között. Így elnézést kell kérnem tőlük és az olvasóktól is, mert ma éppen ezt fogom tenni. Meglátásom szerint az ítélet legfőbb hozzáadott értéke jogi értelemben az, hogy három alapelvre mutat rá, amely legalább olyan fontos, mint amilyen gyakran hallgatni szoktak róla. Először is: a bírák, azok bírák, nem pedig jogalkotók, a munkájuk a jogszabályok értelmezése, nem a törvényhozás. Másodszor: kifejezett felhatalmazás nélkül nem lehet és nem is szabad hatásköröket központosítani. Harmadszor pedig: a bírói aktivizmus helyett a semlegesség kellene hogy egy legfelsőbb bíróság alapállása legyen.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézet programvezetője a Poltico hasábjain írt az Amerika és Európa között kialakult szakadékról.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
