A bíróságok szerte a világon már javában készülődnek a nyári ítélkezési szünetre. Így tesz az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is, amelynek tagjai idén valóban rendhagyó ítélkezési évet tudhatnak maguk mögött. Végtére is nem sok bíróság mondhatja el magáról, hogy döntései még más államok vezetőinek, így például a francia államfőnek a kritikáját is kiváltják. Vagy azt, hogy az amerikai elnök – aki azért elég sok szokatlan dolgot művelt az utóbbi időben – ahelyett, hogy alkotmányos kötelességének eleget téve a bírósági döntés tiszteletben tartására és végrehajtására szólítana, harcba hív testület ellen. Mindennek apropója pedig a Dobbs kontra Jackson Women’s Health Organization-ügy és az ítélkezési év talán legjobban várt, bizonyos részeiben idő előtt kiszivárogtatott döntése.
A kedélyeket az borzolja, hogy a testület megszüntette az abortusz alkotmányos jogként való elismerését, megváltoztatva ezzel a mintegy fél évszázaddal ezelőtt meghozott Roe kontra Wade-döntést. A nyugati média szalagcímeit idézve van, aki történelmi fordulópontról beszél, amely után elapad az emberek szabadsága a tengerentúlon. Van, aki tragédiáról, van, aki antidemokratikus döntésről, és van, aki – így az amerikai elnök – arról, hogy a döntés az országot egyenesen százötven évvel ezelőtti korszakába repíti vissza.
A politikusokat, a médiatöbbséget, a véleményvezéreket és általában a progresszív köröket azonban nem is feltétlenül az abortusz kérdése izgatja. Bár a testület az abortusz jogi sorsáról döntött, a Dobbs-ügy közel sem csak erről szól. Sőt, a bírói többség tulajdonképpen egyáltalán nem foglalt állást az abortusz kérdésében. Ezt felfogása szerint nem is teheti, mivel a szövetségi alkotmányban nincsen olyan rendelkezés, amely alapján felhatalmazása lenne erre. Ha pedig ez a helyzet, akkor a kérdés eldöntése – legalábbis a polgárok akaratát kifejező alkotmány szerint – a demokratikus konszenzuskereséshez tartozik. E nézőpont szerint épp a Roe kontra Wade-döntés csavarta ki ezt a lehetőséget a polgárok kezéből. A progresszív körök legnagyobb félelme így inkább az, hogy demokratikus módon kell majd konszenzust keresniük, és nem járhatják a bírósági fórumok vagy hatóságok által kínált kerülő utakat. Ilyen ez a demokrácia, meg kell érte dolgozni…
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
