Vágvölgyi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Négy éve foglalkozik egy kicsi, de elhivatott csapat a vallásturizmus területével a Magyar Turisztikai Ügynökségnél, hogy új eszközök segítségével is bemutassa: Magyarország keresztény ország, amely bátran épít a zsidó-keresztény örökségre. Amikor találkozunk, Szontágh Szabolcs vallásiturizmus-programigazgató, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára nem kényelmes tárgyalóba invitál, hanem egy klasszikus irodában mutatja be, milyen paradigmaváltás körvonalazódik e területen. Nem nagy pénzeket kifizető látszatszervezetről van szó, az iroda két munkatárssal is érdemi stratégiai munkát végez.
Minden út Rómába?
A turizmus gyökere a vallásturizmus – fekteti le az alapot a főtitkár. Felvetésünkre, hogy akkor a korai szentföldi zarándokcsoportok a mai tenerifei charterjáratok előképei-e, nevet, de nem bagatellizálja a kérdést: a leginkább célorientált utaztatási formát hazánk még alig-alig hasznosítja akár lelki értelemben, akár az országimázs szempontjából. Hogy a szakma, az egyházak és a politika együttműködéséből stratégiai terv és jelentős változások születhessenek, az utóbbi években részletesen felmérték, milyen kapcsolódó turisztikai attrakciókat birtokol az ország – az attrakció kifejezés helyett jóllehet Szontágh Szabolcs inkább az értékkincs fogalmát ajánlja figyelmünkbe. Tapasztalatuk szerint e kincseket sokszor még a felekezeteken belül sem sokan ismerik: ha például az ország távoli részére utaznak, nem tudják, milyen egyházi értékeket érdemes felkeresniük.
Mád, Bakonybél, Mátraverebély-Szentkút és Zirc jól működő, komplex szolgáltatási csomagokat kínáló helyszínek”
Ez még inkább igaz az utazótól távolabb álló felekezetek értékeire, és hatványozottan, ha egyházhoz nem tartozó turistáról van szó. A legnagyobb feladatnak azonban az tűnik, hogy a külföldi vendégek előtt is ismert és vonzó legyen ezeréves keresztény államiságunk és az abból fakadó értékek, amelyekért érdemes ideutazni. De ne szaladjunk ennyire előre…
Helyzetfelmérés, tervezés, gyakorlati munka
Erről a területről nem esik elég szó, ha mégis megemlítődik, nem célzott kommunikáció mentén – osztja meg tapasztalatait a tanács főtitkára. A cél tehát, hogy ez a közeljövőben koncepcionálisan megváltozzon. Amikor ugyanis a koronavírus-járvány előtti utolsó nagy fatimai vallásturisztikai konferencián hazánk díszvendégként bemutatkozott, még az európai szakemberek is csodálkozva konstatálták, mennyi e területre sorolható kincs rejtőzik nálunk. Az ismertség hiányára is gyógyírnak szánják a közelmúltban kidolgozott vallásturisztikai koncepciót. A Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv alapját ökumenikus szemlélet képezi, amely tekintettel van a piaci folyamatokra, és – hogy ne a fiókban végezze – gyakorlati javaslatokkal él. Öt stratégiai irányt és egy tucat fejlesztési irányvonalat határoz meg, praktikus ötleteket és strukturált gondolkodást egyaránt javasol. A terv megvalósítását hivatott szolgálni az egyházi és politikai vezetőket tömörítő tanács és a vallásturisztikai szakembereket magába foglaló, százfős Nemzeti Vallásturizmus Fórum.