A Néprajzi Múzeum új épületének átadásán és a körülötte kialakuló vitában több fontos dolog nyilvánvalóvá vált. Először is, hogy abban az országépítő munkában, amit a kulturális infrastruktúra fejlesztése terén megindítottunk, s amelynek egyik emblematikus része a Liget Budapest projekt, továbbra sem számíthatunk Karácsony Gergelyre. A főpolgármester még mindig nem érti, hogy a Városliget nem a zuglóiaké, hanem az egész fővárosé. Pontosan úgy, ahogy Budapest sem csak a budapesti állandó lakcímmel rendelkezőké, hanem minden magyar emberé. Vidéken születtem, vidéken élek, de rajongásig szeretem ezt a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, építészetileg is különleges szépségű várost, s büszke vagyok rá, hogy nap mint nap itt dolgozhatok, járhatok múzeumba, színházba, koncertre. El kell tehát fogadnunk, hogy Budapestet s különösen annak nemzeti kulturális infrastruktúráját a kormánynak a főpolgármester nélkül, sőt inkább ellenében kell fejlesztenie. A Ligetprojekt ellenzői részéről pedig nem helyes érv az, hogy a budapestiek az ellenzékre voksoltak tavasszal, hiszen a fővárosiak nagy többsége támogatja a fejlesztéseket. Sőt már élvezi is a csodálatos játszóteret, a fantasztikus Magyar Zene Házát vagy a másfél évszázada áhított Néprajzi Múzeumot.
Baán László miniszteri biztos avatási beszédéből végre az is mindenkinek egyértelművé válhatott, hogy miért tartották meg a sokak által méltatlanul vaskefének csúfolt ötvenhatos emlékművet, s miért lehet akár az újrakezdés emlékművének is tartani. Emlékszem, képviselő koromban én is voltam olyan lakossági fórumon, ahol alig tudtam lecsillapítani a népharagot, mikor számonkérték rajtam, miért nem távolítjuk el „a forradalom emlékét meggyalázó gyurcsányi vaskefét”. Fontos volt, hogy elhangzott Baán László helyes interpretációja, amely rámutatott a mű egyébként nagyon is egyszerű, könnyen felfejthető szimbolikájára: az egymástól távol lévő rozsdás oszlopok egymáshoz közeledve egyre fényesebbek lesznek, mígnem összeállnak egy fénylő ékké, amely képes feltörni a kövezetet is. Jelen esetben az egykori Felvonulási tér macskakövét éppen úgy, ahogyan a forradalmárok tették 1956-ban. Mi ez, ha nem az összefogás erejét kortárs eszközzel bemutató alkotás?
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
A tízméteres zuhanásban a felirat első három betűje is a földre zuhant.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
