Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
„Mi itt mindannyian Jánost táncoltuk körbe” – hangzott el A játszma bemutatója utáni sajtótájékoztatón Nagy Zsolt szájából ez a nagyon fontos mondat. Többszörösen is igaz megállapításként: a másodszorra is a szocialista szuperkém Markó Pál szerepébe bújó Kulka János fantasztikus játéka okán, és mert valóban minden szereplő az ő karaktere körül keringve próbálja kiismerni magát egy olyan világban, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik. Csakúgy, mint az előzményfilm A vizsgában, amely 2011-ben a semmiből felbukkanva aratott váratlan közönségsikert: a meglepő fordulatokkal teli komcsi árulástörténetben végre kifejezetten üdítő volt látni a kamera előtt egész természetesen viselkedő és beszélő magyar színészeket. Bergendy Péter és az életszerű dialógusok mestere, a forgatókönyvet író Köbli Norbert mozija a hibái ellenére is nagyon szerethető és azóta is sokszor hivatkozott alkotás lett, nem csoda, hogy annyian várták, vártuk a folytatást. A játszma – az alapcsapat mellett a rendezői székben immár Fazakas Péterrel – pedig nem is okoz csalódást, és bár a meglepetésfaktor hiánya miatt nyilván nem üt akkorát, elődjénél egy hajszálnyit mélyebbre menve új színekkel gazdagítja a szocialista állambiztonság kötelekében a saját helyüket kereső kis- és nagyemberek meglehetősen szürke világát.
Az egyértelmű visszautalások révén önmagában is teljes filmélményt nyújtó sztori nagy része megint csak Budapesten játszódik, hat évvel a Markó Pálra nézve végzetes események után. A ranglétrán egyre feljebb lépő Jung András (Nagy Zsolt) boldogan él a feleségével, Évával (Hámori Gabriella), további előléptetését mindössze egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter) hátráltatja. A látszólagos nyugalomnak azonban egyszer és mindenkorra vége szakad, amikor Markó újra felbukkan, és egy csinos fiatal lány (Staub Viktória) szintén csatlakozik kettejük furcsa társasjátékához. A néző meg csak kapkodja a fejét, hogy amikor mindenki lő mindenkire, és tízpercenként változik, hogy ki a macska és ki az egér, vajon melyik szereplőnek és miért érdemes igazán drukkolnia. A játszma azonban nem csupán csavaros kémfilm – vagy leginkább mégsem az –, hanem arról szól, mi történik akkor, ha még azokból is ki kell ábrándulnod, akikkel megosztod az asztalodat, sőt az ágyadat. És persze egy fantasztikus gesztus a valóságban és a szerepe szerint is sztrókon átesett Kulka Jánosnak. Lehet, hogy a beszéddel meggyűlik a baja, de ez egyáltalán nem érdekel senkit, amikor csak a szemével minden fontosat el tud mondani.
(A játszma. Magyar krimi, filmdráma. Premier június 9-én a Magyar mozgókép fesztivál nyitófilmjeként)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Már meg sem szólalhat, mert kiakadnak rá.
Az Ellenpont azt állítja, hogy Virágh Gabriella olyan cégeknél dolgozott, amelyekhez korábban kartellezéssel, vesztegetéssel és gyógyszerbiztonsági botrányokkal kapcsolatos ügyek kötődtek.
