A tudás és a hülyeség autonómiája
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Az orosz–ukrán háborúban és más mai konfliktusokban jelentős szerepük van a felderítő vagy csapásmérő drónoknak. Magyar kutatók most a drónok és az embert szállító egyéb repülő szerkezetek békés célú, mentőzést szolgáló használatát vizsgálják.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
***
A háborús aktualitás fokozza a kutatók érdeklődését s egyben a fejlesztőcégek közötti versenyt a kisebb légi járművek békés célú kísérleteivel kapcsolatban is. Az alkalmazás izgalmas, a nagyközönség szemében még futurisztikusnak tűnő, ám meglepően közeli eredményeket ígérő területe az elektromos hajtású, helyből fel- és leszálló (electric vertical take-off and landing – eVTOL) repülő szerkezetek bevetése a személyszállításban. Az utóbbi egy-két év hírei között német, kínai, dél-koreai és amerikai gyártók kísérleti repülései egyaránt szerepeltek.
A kutatóközpontok pár év távlatában megvalósíthatónak tartják a néhány főnyi személyzet szállítására alkalmas drónok mindennapi alkalmazását. Vannak, akik a zsúfolt nagyvárosokban a közlekedési dugókat kikerülni képes légi taxik térhódításában látják az eVTOL-ok gyors elterjedésének lehetőségét. Mások óvatosabbak, s kezdetben még nem a nyitott közösségi légterekben, hanem inkább ipari-üzemi típusú használatban vezetnék be, például a hatalmas kiterjedésű nemzetközi repülőtereken vagy kikötőkön belüli gyors és biztonságos személyforgalomban.