Megadja a kegyelemdöfést a szomszédságunkban dúló háború a fővárosi turizmusnak? Szálláskörkép Schumicky Balázs apartmankiadási szakértővel.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
„A márciusra szóló foglalásokat az oroszok azonnal lemondták, és már mondják le az áprilisiakat is a légtérzár miatt. Érdekes módon sok amerikai foglalást is töröltek február–márciusra, miután Nancy Pelosi demokrata házelnök azt nyilatkozta, hogy Oroszország Magyarországot támadta meg. Van tehát némi megtorpanás” – mondja a Makronómnak Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, az Apartmantanácsadás.hu tulajdonosa. A szakértő rámutat: az Ukrajnával határos országokban sokan lemondják tervezett utazásukat, vagy kivárnak; Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában is van visszaesés. Valószínűleg a magyarok jó része is elgondolkodik rajta, hogy kell-e egyáltalán utazni most. Európa más részeiből viszont még érkeznek turisták. Ráadásul megjelent egy erős többletkereslet az ukránok részéről is, hiszen egy 44 milliós országban nem elhanyagolható az a réteg, amely nem ingyenes szállást keres, mert képes megfizetni a jobb minőséget. Az érkezők egy héttől három hónapig terjedő időszakra foglalnak, de sokszor pár nap után már jelzik, hogy továbbmennének.
Tavaly rekordokat döntött a hazai vidéki turizmus, de Budapesten nem volt jelentős, 10 százalék körül maradt a belföldi utazók aránya. Ha az orosz, ukrán és más külföldi turisták nem érkeznek hazánkba, az a fővárost jelentősebben fogja érinteni, mint a vidéket, kivéve az oroszok által kifejezetten kedvelt vidéki desztinációkat, amilyen például Hévíz. Kérdésünkre, hogy mire számíthatnak a fővárosi szálláskiadók egy évekig tartó hidegháborús helyzetben, az apartmankiadók egyesületének elnöke megjegyzi: a rendszerváltozás előtt is volt turizmus és volt utazás, a legnagyobb ellenfél inkább a bizonytalanság. A háború előtt biztató folyamatok kezdődtek itthon. „2021 utolsó negyedéve kimondottan jó számokat hozott, el lehetett kezdeni ledolgozni a veszteségeket, minden jel arra utalt, hogy jó év áll előttünk” – emlékszik vissza a szakember.
Nemzeti valutánk romlásának az idegenforgalomban kézzelfogható előnye is van. „Ha a forint gyengül, akkor Magyarország olcsóbbá válik a külföldieknek. Emiatt egyre több turistának lesz vonzó az ország. Persze a szálláshely-szolgáltatóknak van lehetőségük a forint gyengülésének mértékével árat emelni, ám az infláció, a megugró bérköltségek és a bizonytalanság nehezíti az életüket” – magyarázza.
A belföldi turizmusban a vendégek elkezdtek alternatív, a hoteleknél biztonságosabbnak tűnő szállásokat keresni, ezért a járványhelyzet enyhültével a magán- és egyéb szálláshelyek kihasználtsági aránya nőtt leghamarabb. Az apartmanban a vendég nem találkozik idegenekkel, nincs recepció, közös étkezés, közös légkondicionáló rendszer. Ahogy a nagyvárosi utazások népszerűsége némiképp csökkent, úgy értékelődött fel a vidéki desztinációk szerepe. Át is alakult a vidéki piac: egyre népszerűbbek az alternatív szállások, a jurták, a lombházak, az ökotudatos apróházak vagy épp az erdei faházikók. Ezekből a modern vidéki szállásokból továbbra is kevés van, és nagyon drágák is, mégis úgy tűnik, hogy óriási kereslet van irántuk, és nagy kihasználtsággal tudtak működni a járvány alatt is.
A magán-szálláskiadók képviselője arra is rámutat, hogy a szektoruk gyorsabb talpra állása konfliktusokat generált a szállodásokkal. „Tavaly nyáron, a járvány tombolása idején a szállodaszövetség kiadott egy nyilatkozatot, hogy szeretné, ha korlátoznák nálunk a kiadható napok számát, és hogy ne lehessen új szálláshelyet bejelenteni. A szállodások látták, hogy nekünk már a nyár is szépen kezdett alakulni, nekik viszont nem, mivel a vendégek elsősorban a szeparáltabb helyeket keresték.” Szerinte e javaslatok megvalósulása azonnal tönkretette volna a szektort.
Mára a döntéshozók álláspontja is megváltozott. A szakember szerint Karácsony Gergelyen, a fővárosi önkormányzat fején kívül ma már nincs olyan komolyan vehető politikus, aki korlátozná a budapesti Airbnb-szállásokon kiadható napok számát. „A többi polgármestert meg tudtuk győzni arról, hogy milyen közvetlen előnyük származik ebből a gazdasági tevékenységből: mi hozzuk a turistákat, a szállásdíjakat, az adóbevételt, az érkezők pedig igénybe veszik a helyi szolgáltatásokat, fizetnek a vendéglátóhelyeken. Így járulunk hozzá a belső kerületek pezsgő életéhez. Mára ezt pártfüggetlenül mindenki belátta.” Mindazonáltal továbbra is vannak a piac fejlődését akadályozó előírások az V. és a VI. kerületben, amelyek Schumicky szerint azért károsak, mert a szürkezónába tolják azokat, akik tisztességesen, pénzt, időt, energiát befektetve, adót fizetve végeznék ezt a tevékenységet. A helyi szabályozás miatt viszont nem jön be adóbevétel, a vendég nincs biztonságban, a lakóközösség pedig nem tudja elérni a tulajdonost.
Megtudjuk: idehaza az airbnb-zők között többségében vannak a magánszemélyek, a lakáskiadás egyfajta keresetkiegészítésül szolgál nekik. Az egyesületben vannak például tanárok, köztisztviselők, akiknek lett egy ingatlanuk, amelynek révén valamivel magasabb színvonalon tudnak élni.
A rövid távú lakáskiadással kapcsolatos aggályok szép lassan enyhülnek. A problémák 80 százalékát a szállásadók legfeljebb 20 százaléka okozza, ők olyan illegális hoszteleket vagy ifjúsági szállásokat üzemeltetnek, ahol 15-30 ágyat zsúfolnak be egyetlen nagy lakásba, a brit bulituristák pedig ezeket igénybe véve rendszerint kivetkőznek magukból.
A szakember arról is beszámol, hogy bár kezdetben egyes helyeken a lakók fellélegeztek az airbnb-zés és a turizmus összeomlása miatt, az árcsökkenés következtében megjelent a bérlők új köre, amely korábban kiszorult a belső kerületekből. Márpedig egy esetleg rosszul viselkedő turista átlagosan csak három és fél éjszakát töltött el egy lakásban, a rossz albérlőtől viszont akár egy évig sem lehet megszabadulni. „Ma már az önkormányzatokhoz is futnak be olyan lakói panaszok, amelyekben visszasírják a turistákat, mert az albérlők több esetben sokkal elviselhetetlenebbek” – mondja.Schumicky Balázst szembesítjük azzal a váddal is, hogy a turista többet használja az épület infrastruktúráját. „Populista és demagóg álhír, hogy a turista többet használja a társasházat, mint a lakó. Egyszerűen nem igaz. A turista azért jön, hogy megismerje Budapestet, várost lásson, kulturális programokon vegyen részt. A lakásba csak aludni jár. Ráadásul szemetet is kevesebbet termel, alapvetően étteremben eszik, támogatva a helyi gazdaságot. Ezért nem indokolt, hogy a turistáknak kiadott lakások után nagyobb közös költséget kelljen fizetni, hiszen nincs többlethasználat. Ez jogtalan és nonszensz” – húzza alá.
De mit tehet a lakó, ha problémája van a szomszéd lakásban bulizó turistákkal? Mivel az önkormányzatoknak nyilvános adatbázisuk van arról, hogy milyen szálláshely működik egy házban és ki az üzemeltető, ez alapján fel tudják venni vele a kapcsolatot. Ha nincs rajta a listán, akkor valószínűleg illegális a szálláshely, ezt pedig be lehet jelenteni a jegyzőnek, vagy akár a rendőrséget is ki lehet hívni. „Mi a legjobb megoldásban, a zajmérőkben és az együttműködésben bízunk” – jegyzi meg az egyesület elnöke. A zajmérős modell Barcelonában, Európa egyik partifővárosában már bizonyított. Korábban ott is majdnem betiltották az Airbnb-t, de aztán a civil szféra, az önkormányzat és a házigazdák összefogtak, több ezer zajmérőt helyeztek ki a lakásokban, és sikerült megfékezni a panaszokat. Azóta az airbnb-zés támogatott üzleti tevékenységgé vált, és a lakók nyugodt pihenéshez való joga is biztosítva van.
***
„Mondhatjuk, hogy engem Orbán Viktorék hívtak haza” – jelenti ki Schumicky Balázs.
A szakember ausztriai multis karrierjét hátrahagyva tért haza a Vállalkozz itthon, fiatal! programban. Az egyszeri, hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatással indította el cégét, a szülei és a saját lakásának kiadásával kezdte, majd rájött, hogy a tevékenység elindításában másoknak is tud segíteni. Sokan látták, hogy milyen nagy munkával jár ez, és elkezdték megbízni őt a lakásuk kezelésével, így épült fel a cég. 2016 novemberében megalapította a Magyar Apartmankiadók Egyesületét. „A szállodalobbi mindent elkövetett azért, hogy az akkoriban ellehetetlenülő Uber sorsára juttassa ezt a tevékenységet is – meséli. – Közben rájöttünk, hogy a lakosság a fővárosban nem tud sokat erről a műfajról, hiszen itt nem volt jellemző a vidéken ismert Zimmer frei. Tehát őket, valamint a döntéshozókat és a jogalkotókat is edukálnunk kellett. Hála Istennek, ma már ott tartunk, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség stabil partnerei vagyunk.”
Nyitókép: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
