Magyarország éppen csak eszmélt trianoni sokkból, amikor a francia gyökerű, Amerikában kibontakozó modern művészeti világstílus, az art déco is megérkezett a Kárpát-medencébe. Túl a nagy háború, a spanyolnátha és a társadalmi változások kollektív traumáján, az art déco elementáris erővel és optimistán mutatott fel teljesen újat és érvényeset az építészetben, az alkalmazott művészetekben, a mindennapi tárgykultúrában és az öltözködésben. Életigenlő dekadens polgári stílusa úgy vált viszonylag egységessé, hogy közben az ókori egyiptomi művészet és a szecesszió dekorativitásából, a klasszikus arányokból és letisztultságból, a népművészetből és az egzotikus kultúrák formavilágából, valamint némelyik avantgárd törekvésből (kubizmus, futurizmus, konstruktivizmus) egyformán táplálkozott. Ma sincs Magyarországon város, ahol ne találkoznánk néhány art déco épülettel, s akár a déd- és nagyszülők hagyatékában is megtaláljuk a stílust egy-egy nipp, hamutartó, bonbonosdoboz vagy színházi táska formájában. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása a hazai art décót a legerőteljesebben reprezentáló Budapestre fókuszál, középpontba helyezve a modern nagyvárosi életet és a plakátművészetet. A kiállításon szereplő több mint kétszázötven tárgy – plakátok, bútorok, öltözékek, könyvek, magazinok, dísz- és használati tárgyak – az eddigi legátfogóbb képét mutatja be a stílus egykori jelenlétének, s arra is rálátást kapunk, miként befolyásolta kedvező irányba az általános vizuális kultúrát. A több mint százharminc plakát – melyek egy részével közeli viszonyt ápolunk ismertségük és kedveltségük okán – már önmagában is imponáló képet ad a magyar tervezőgrafika aranykoráról.
(Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek [1925–1938]. A kiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában)
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.