Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Magyarország éppen csak eszmélt trianoni sokkból, amikor a francia gyökerű, Amerikában kibontakozó modern művészeti világstílus, az art déco is megérkezett a Kárpát-medencébe. Túl a nagy háború, a spanyolnátha és a társadalmi változások kollektív traumáján, az art déco elementáris erővel és optimistán mutatott fel teljesen újat és érvényeset az építészetben, az alkalmazott művészetekben, a mindennapi tárgykultúrában és az öltözködésben. Életigenlő dekadens polgári stílusa úgy vált viszonylag egységessé, hogy közben az ókori egyiptomi művészet és a szecesszió dekorativitásából, a klasszikus arányokból és letisztultságból, a népművészetből és az egzotikus kultúrák formavilágából, valamint némelyik avantgárd törekvésből (kubizmus, futurizmus, konstruktivizmus) egyformán táplálkozott. Ma sincs Magyarországon város, ahol ne találkoznánk néhány art déco épülettel, s akár a déd- és nagyszülők hagyatékában is megtaláljuk a stílust egy-egy nipp, hamutartó, bonbonosdoboz vagy színházi táska formájában. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása a hazai art décót a legerőteljesebben reprezentáló Budapestre fókuszál, középpontba helyezve a modern nagyvárosi életet és a plakátművészetet. A kiállításon szereplő több mint kétszázötven tárgy – plakátok, bútorok, öltözékek, könyvek, magazinok, dísz- és használati tárgyak – az eddigi legátfogóbb képét mutatja be a stílus egykori jelenlétének, s arra is rálátást kapunk, miként befolyásolta kedvező irányba az általános vizuális kultúrát. A több mint százharminc plakát – melyek egy részével közeli viszonyt ápolunk ismertségük és kedveltségük okán – már önmagában is imponáló képet ad a magyar tervezőgrafika aranykoráról.
(Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek [1925–1938]. A kiállítás augusztus 28-áig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában)
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Parádésan sikerült Nebojsa Vignjevics bemutatkozása.
Az ukránok folytatják a zsarolást és a fenyegetőzést, „ezért minden helyzetre felkészülünk”.
