Ungár Péter a Reakcióban: Az Európai Parlament kontraszelektált társaság
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Sosem láttam Magyarországot élettelibbnek, szabadabbnak, nyitottabbnak, mint most – mondja George Pataki. New York állam volt kormányzóját múlt heti magyarországi látogatásán kérdeztük a háborúról, az Orbán-kormány teljesítményéről és az amerikai jobboldal jövőjéről
Szilvay Gergely interjúja a Mandiner hetilapban
Mit tapasztalt múlt pénteken a magyar–ukrán határnál?
Szerettem volna látni, hogy mi, amerikaiak miben tudunk segítséget nyújtani az ukrán menekültválság kezelésében. Azt tapasztaltam, hogy hatékonyan működik a gépezet, profi a szervezés. A keresztény segélyszervezetek, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a vöröskereszt a kormány jelentős segítségével hatalmas munkát végez. Láttam riportokat a lengyel határról, ott káosz van. Igaz, oda többen érkeznek, de Magyarország is négy-ötezer embert fogad naponta. A magyarok hihetetlenül jól dolgoznak.
Érdekes, hogy ön így látja, mert a magyar ellenzék szerint a kormány nem tesz semmit.
Vele ellentétben engem lenyűgözött a kiváló munka. Az viszont szomorú, hogy nem láttam amerikai szervezeteket, és az amerikai kormány semmilyen segítséget nem nyújt.
Mit gondol a háborúról?
Ami zajlik, az a gonoszság netovábbja. A háború Vlagyimir Putyin demonstrációja. Nemcsak az ukrán államot, hanem az iskolák és a kórházak bombázásával az ukrán népet is megtámadta. Még soha nem léptek fel olyan egységben az amerikaiak, jobb- és baloldaliak, republikánusok és demokraták Putyin ellen, mint most az ukrán nép mellett.
Milyen kép él ma Magyarországról az Egyesült Államokban?
Nagyon más, mint ami a valóság. Azt állítják, hogy Magyarország esetében nem lehet valódi demokráciáról beszélni, holott épp most lesz választás, amelyen akár veszíthet Orbán Viktor és a kormányzó pártok. Hogy is van ez? Én úgy látom, hogy Magyarország élettel teli, egészséges demokrácia, nyitott ország. A miniszterelnök nemrég megmutatta nekem az egyik holokauszt-emlékművet. Találkoztam az itteni zsidó vezetőkkel is, hogy tájékozódjak a menekültválságról. Ők azt mondták, hogy ez az egyik legbiztonságosabb ország a zsidóknak. Minderről nem hallani odaát, és bizonyos erők agresszívan rombolják Magyarország reputációját.
Hogyan értékeli Orbán Viktor és a kormány munkáját?
Sosem láttam Magyarországot élettelibbnek, szabadabbnak, nyitottabbnak, mint most. Emlékszem, amikor 1995-ben először jöttem ide kormányzóként, s találkoztam a miniszterelnökkel és sokakkal, mindenki pesszimista volt. Ha megjegyeztem, milyen szép napunk van, az volt a válasz, hogy igen, de lehet, hogy holnap esni fog. Most viszont mosolyognak a magyarok. Ebben benne van a kormány munkája is: olyan erős gazdaságot teremtett, hogy az ország optimistává vált. Szóval megváltozott az emberek attitűdje! A fiam is ideutazott velem, ő a millenniumi nemzedék tagja, és azt mondja: mindenki Budapestre akar utazni. Nem Prágába, Párizsba vagy Londonba, hanem az önök fővárosába akarnak menni az emberek. Budapest emberléptékűbb, olcsóbb és biztonságosabb, mint mondjuk Párizs, de izgalmas és gyönyörű. Ha kalandra vágysz, de otthonosan akarod magad érezni, akkor ide jössz. A Budapest-brand menő lett! Ehhez a kormány is hozzájárult az intézkedéseivel, például hogy idecsábította a filmipart. Az ország vezetése büszke lehet rá, hogy milyen fejlődést sikerült beindítania.
Több mint két éve élünk a koronavírussal. New York állam volt kormányzójaként miként értékeli az ottani járványmenedzsmentet?
A demokrata párti Andrew Cuomo kormányzó és az állam vezetése nagyon rosszul kezelte a járványt. Katasztrofális döntéseket hoztak, például koronavírusos embereket idősotthonokban helyeztek el, a legveszélyeztetettebb korosztály mellett. Tizennyolcezer New York-i hunyt el. Számos korlátozásnak nem volt értelme, csupán politikai lépésként volt értelmezhető, és csak rontott a New York-iak helyzetén. Kiábrándító, ahogy a demokrata kormány tevékenysége is.
New York City éléről nyolc év után távozott nemrég a demokrata párti Bill de Blasio. Olyan polgármesterelődei voltak, mint a várost rendbe tévő republikánus Rudy Giuliani és Michael Bloomberg. Hogyan látja De Blasio polgármesterségét?
Szörnyű volt, s ebben nagy az egyetértés a republikánusok és a demokraták között. De Blasio sokat ártott New Yorknak, és a rossz városirányítás hatásait súlyosbította a járvány. New York City nagyszerű város, de már nem olyan, mint öt évvel ezelőtt. Egy jó polgármesterrel azonban öt év múlva megint a régi fényében ragyoghat.
Mit gondol az új polgármesterről, a volt rendőr, demokrata párti Eric Adamsről?
Reménykeltőnek tartom a hozzáállását. De Blasio úgy gondolta, hogy a bűnözők áldozatok. Adamsnek ezzel szemben más az attitűdje, szerinte a bűnözők bűnözők, ő tehát nem ellenségesen áll a rendőrséghez. Meglátjuk, mire jut.
A jobboldal szerte a világon visszaszorult a nagyvárosokban, a liberálisok vették át a vezetést. Vajon hogy lehetne újra megnyerni a városiakat?
Az Egyesült Államokban a nagyvárosokban jelentős számú kisebbség él, ők hagyományosan a demokratákra szavaznak. Ám ha megnézzük, mit tett a demokrata vezetés velük, mi történt a közösségeikkel, egyértelmű, hogy hanyatlanak. Ők az elszenvedői a demokrata vezetés alatt növekvő bűnözésnek is. A gazdagok kevésbé érzékelik a jelenséget, hiszen ki tudják kerülni, és meg tudják magukat védeni. A szegényebbek nem ilyen szerencsések. Amikor a baloldal tönkreteszi az állami iskolákat, és bevezet olyan órákat, amelyeket elleneznek a szülők, a gazdagabbak el tudják vinni a gyerekeiket magániskolába, a szegényebbek viszont nem. Ők isszák meg a baloldali kormányzás levét.
Virginiában Glenn Youngkin republikánus kormányzójelölt az iskolai ügyek miatt nyert, mivel a szülők pártjára állt.
A baloldal azt hiszi, mindent jobban tud, a szülőket pedig ignorálja. Az iskolákban a tanrendet a tanárszövetségek határozzák meg, és a szülőknek egyre kevesebb a beleszólásuk, kiszorítják őket. Ez épp az ellenkezője annak, ahogyan Amerika és az amerikai családok működnek. A szülők szeretnék kézben tartani a gyerekeik oktatását, biztosak akarnak lenni abban, hogy jól tanítják őket, és beleszólást szeretnének az iskolai ügyekbe. Éppen ezért hajlandók a demokrata szavazók republikánus jelöltre voksolni, ha ő kiáll amellett, hogy a szülőknek kell felügyelniük az iskolát, nem pedig egyéb érdekcsoportoknak, mint például az oktatásügyi bürokratáknak.
Itthon hamarosan népszavazás lesz a témában. Mit gondol a magyar gyermekvédelmi törvényről?
A gyerekeknek hagyni kell, hogy gyerekek legyenek, hogy az emberi természet úgy bontakozzon ki bennük, ahogyan kell. A felnőttattitűdöket és -ideológiákat nem szabad beengedni az oktatásukba. Ez teljesen más kérdéskör, mint a melegjogok. Utóbbiakat támogatom mint dönteni képes felnőttek jogait. A szabadság pártján vagyok, hagyjuk az embereket megválasztani a saját útjukat! De az iskolába nem való mindez, nem a gyerekeknek való. A szülők feladata, hogy a gyermeküket ez ügyben is megfelelően neveljék.
Hogy látja a Republikánus Párt jövőjét?
Bizakodó vagyok. Belső háború zajlik a párt bevett politikájához ragaszkodók és a volt elnökhöz lojális trumpisták között. Utóbbiak eldönthetik az előválasztást, de szerintem a választáson már nehéz helyzetekkel szembesülhetnek. Mindent egybevetve úgy látom, a republikánusok nagy lehetőségek előtt állnak. A Biden-kormányzat rosszul működik, a járványt katasztrofálisan kezelte, hatalmas az infláció, a külpolitikánk kudarc, egyszerűen nincs rendes vezetése az országnak. Úgy látom, a republikánusok a novemberi félidős választáson visszanyerhetik a képviselőházat, sőt a szenátusban is megszerezhetik a többséget.
Kit látna szívesen az elnöki székben?
A politika gyorsan változik, nincs értelme ezen gondolkodni, hiszen elnökválasztás 2024-ben lesz. Meglátjuk, kik lesznek a jelöltek. Úgy vélem, hogy a legjobb elnökaspiránsok a volt kormányzók, mivel végrehajtó hatalom fejeként dolgoztak, és értenek hozzá, nem úgy, mint a törvényhozás tagjai. Joe Biden csak a törvényhozásban dolgozott, ahogy Barack Obama is, nem volt végrehajtói tapasztalatuk az elnökségük előtt. Na és mi várható a magyar választáson?
Meglátjuk!
Engem lenyűgözött, ahogyan az Orbán-kormány kezeli a menekültválságot. Büszkék lehetnek erre! És elképesztő látni, milyen sokat fejlődött az ország az előző tíz évben. Szerintem mások példát vehetnének arról, hogyan viszik az ügyeket Magyarországon.
A magyar ellenzék szerint minden rosszabb, mint korábban, a gazdaság hanyatlik, a társadalmat pedig depresszív lelkiállapot jellemzi.
Én egy más Magyarországot látok ma. Jobb, optimistább, magabiztosabb, szépen fejlődő ország lett. A kormány képes szembenézni a kihívásokkal, mint amilyen az ukrán válság. Remélem, Magyarország akkor is ezen az úton marad, amikor vége lesz ennek a szomorú és tragikus háborúnak.
George Pataki
1945-ben született a New York állambeli Peekskillben. Jogász, politikus. Nagyapja, Pataki János 1908-ban vándorolt ki Magyarországról, a Szabolcs vármegyei Aranyosapátiból; anyai ágon a család olasz származású. A Yale, majd a Columbia Egyetemen végezte tanulmányait, 1981 és 1984 között szülővárosa polgármestere volt, 1985 és 1992 közt New York állam közgyűlésének, 1993 és 1994 között szenátusának a tagja. 1995 és 2007 között három cikluson keresztül New York állam kormányzója. Az állam történetében csak hárman vannak, akik ilyen hosszan töltötték be a tisztséget. Leköszönése után egy ügyvédi irodához csatlakozott, illetve George Bush javaslatára az ENSZ közgyűlésének tagja lett. A 2016-os elnökválasztáson elindult a jelöltségért. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta neki. A Hungary Initiatives Foundation kuratóriumának tagja. Nős, négy gyermek édesapja.
Nyitókép: Kurucz Árpád