Dörstelmann-Fodor Kinga írása a Mandiner hetilapban.
Gondolkozott ma már azon, hogy melyik nemhez tartozik? – amennyiben a kedves olvasó e kérdés olvastán meglepve felvonta szemöldökét, érdemes lehet azon is elgondolkoznia, hogy beszerezze Birgit Kelle friss könyvét, a Genderkomédiát. A német szerző, akinek 2013 óta megjelent gender- és feminizmuskritikái közül négy kötet vált bestsellerré hazájában, nem kevesebbre vállalkozik első, Magyarországon is kiadott művében, mint hogy bevezesse olvasóit a gender mainstreaming világába, és bemutassa, hogyan alakította át ez a Németországban mára alapvetéssé vált koncepció a társadalom egyes szegmenseit, beleértve az állami, a vállalati és az egyházi szférát is.
Kelle szerint a gender a német nyelvet, a közintézményeket és a politikát sem kímélte, bár a társadalom egy része egyre nagyobb fenntartással figyeli az átalakulás eredményeit. Az író a Genderkomédiában azt vázolja fel, mi történik, ha egyesek – puszta „világjobbítási” szándéktól vezérelve – túltolják a gender mainstreaminget egy országban. Mint írja, ma már játszótereket, közlekedési lámpákat, mellékhelyiségeket és felsőoktatási szakokat is gendereznek, nem is beszélve a német nyelvről vagy a Bibliáról. Az elért eredmények néha szatírába illően viccesek, de vajon van-e mindennek kézzelfogható haszna? – teszi fel a kérdést.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Sajnálják, hogy Szlovákiában nincs ilyen jogszabály.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
Magyar Péterék támogatták Ursula von der Leyent a bizalmi szavazáson, aki a Manfred Weber vezette baloldali nagykoalíció támogatásával folytathatja kudarcos munkáját.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Kiderült, mi csalt könnyeket a francia elnök szemébe.
A kapusok élete már csak ilyen.
