Dörstelmann-Fodor Kinga írása a Mandiner hetilapban.
Gondolkozott ma már azon, hogy melyik nemhez tartozik? – amennyiben a kedves olvasó e kérdés olvastán meglepve felvonta szemöldökét, érdemes lehet azon is elgondolkoznia, hogy beszerezze Birgit Kelle friss könyvét, a Genderkomédiát. A német szerző, akinek 2013 óta megjelent gender- és feminizmuskritikái közül négy kötet vált bestsellerré hazájában, nem kevesebbre vállalkozik első, Magyarországon is kiadott művében, mint hogy bevezesse olvasóit a gender mainstreaming világába, és bemutassa, hogyan alakította át ez a Németországban mára alapvetéssé vált koncepció a társadalom egyes szegmenseit, beleértve az állami, a vállalati és az egyházi szférát is.
Kelle szerint a gender a német nyelvet, a közintézményeket és a politikát sem kímélte, bár a társadalom egy része egyre nagyobb fenntartással figyeli az átalakulás eredményeit. Az író a Genderkomédiában azt vázolja fel, mi történik, ha egyesek – puszta „világjobbítási” szándéktól vezérelve – túltolják a gender mainstreaminget egy országban. Mint írja, ma már játszótereket, közlekedési lámpákat, mellékhelyiségeket és felsőoktatási szakokat is gendereznek, nem is beszélve a német nyelvről vagy a Bibliáról. Az elért eredmények néha szatírába illően viccesek, de vajon van-e mindennek kézzelfogható haszna? – teszi fel a kérdést.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint balliberális hergelés folyik.
A Jelenések könyvében tűnik föl a „napba öltözött asszony” alakja. A csíksomlyói Mária-tisztelet évszázadok óta nagy népszerűségnek örvend.
