Szimbolikus választás az Alföld szívében – Lázár vs. Márki-Zay

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner különszámában.

| CSONGRÁD-CSANÁD MEGYEI 4. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET | 

A 2022-es választás talán legnagyobb érdeklődéssel várt választókerületi küzdelme a Csongrád-Csanád megyei 4-es körzetben rendezendő megméretés lesz. A két főszereplő ugyanis nem akárki. Lázár János öt alkalommal nyert a megyében egyéni országgyűlési képviselői mandátumot, 2002 és 2012 között két és fél cikluson keresztül Hódmezővásárhely polgármestere, 2014 és 2018 között Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Márki-Zay Péter 2018 óta Hódmezővásárhely polgármestere, a hatpárti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje. Rajtuk kívül eddig a Mi Hazánk Mozgalom jelezte, hogy indulna a választókerületben, jelöltje, Veres Csaba azonban csekély eséllyel vesz részt a versenyben.

A hódmezővásárhelyi központú választókerületben tartott voksolás a jelöltek személyén túlmutató, szimbolikus küzdelem lesz. Márki-Zay Péter 2018-as időközi polgármester-választáson elért győzelme bizonyos értelemben mérföldkő volt a magyar politika történetében. Ott valósult meg először a kormányzó párttal szemben az ellenzéki erők ideológiától független teljes összefogása. 
Az egy hónappal a 2018-as országgyűlési választás előtt rendezett voksoláson a Jobbik, a DK, az MSZP–Párbeszéd, az LMP és a Momentum támogatásával választották meg az addig ismeretlen szereplő Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki pártok ekkor éreztek rá arra, hogy együtt talán lehet keresnivalójuk a Fidesszel szemben. Márki-Zay 2019-ben újra nyert, és kezdett egyre ismertebbé válni.

Nagyon fontos azonban, hogy Lázár János a hódmezővásárhelyiek és a választókerületben lakók számára nem pusztán a Fidesz politikusa. És itt nem arról van szó, hogy a volt miniszter – akarva vagy akaratlanul – személyes márkát épített magának, vagy arról, hogy tizenkét évig vezette a várost. Tősgyökeres vásárhelyi, családja több nemzedék óta ezen a vidéken él, mindenki ismeri, kifejezetten népszerű, tisztelik helyben. Erről tanúskodnak választási eredményei is. Eddig minden olyan egyéni választást megnyert, amelyen elindult, legyen az önkormányzati vagy országgyűlési. Háromszor választották polgármesterré, jellemzően 60-70 százalékos eredménnyel, és ötször országgyűlési képviselővé, 2014 kivételével mindig a szavazatok több mint 50 százalékával. Fiatal kora ellenére több mint húszéves politikusi múlttal rendelkezik, nagy rutinra tett szert. Ellenfele még úgy is kezdőnek számít hozzá képest, hogy négy éve pol­gármester.

Márki-Zay Péter egyébként szintén jó eredményekkel nyert, mindkét alkalommal 57 százaléknyian szavaztak rá. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy óriási a különbség egy középváros önkormányzati voksolása és az ország­gyűlési választás között. Márki-Zay győzelme 13 ezer szavazatból jött össze, az országgyűlési választókerületben 2018-ban viszont közel 60 ezren szavaztak, közülük majdnem 30 ezer ember Lázár Jánost választotta.

A baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje vitára hívta Orbán Viktort, ám ő finoman elhárította, azt érzékeltetve, hogy jelöltség ide vagy oda, nem ugyanabban a ligában játszanak. Márki-Zay ezután Lázárnál próbálkozott, ám ő sem vitatkozik, azzal érvelve, hogy „vitaképtelen az, aki nem mond igazat, aki sértegeti a más véleményen lévőket, aki becsapja saját szavazóit is. Aki a gondjaira bízott település helyett csak önmagát építi”. A kormányfőjelölt vitára hívta Deák Dániel politikai elemzőt és Bohár Dániel riportert is, de ők sem állnak ki vele.

Márki-Zay Péter annak ellenére indul egyéniben, hogy miniszterelnök-jelölti pozíciója vélhetően garantálja neki az ellenzéki lista vezető helyét. Ezt azzal indokolta, hogy az ellenzéknek minden mandátumra szüksége van. Kampányát valószínűleg segíteni fogják az ellenzéki pártok helyi szervezetei. Már amennyire vannak még, hiszen a Jobbik szakadásával, majd fordulatával számos alapszervezetet és tagot veszített, a Momentum és az LMP nem túl erős, a Párbeszéd gyakorlatilag nem is létezik vidéken, marad a DK és az MSZP. Az ő támogatásuk viszont nagyrészt azon múlik majd, hogy a pártvezetés hová szeretné csoportosítani az erőforrásait. Nem biztos, hogy egy listáról egyébként is garantáltan bejutó politikus kampányát akarják támogatni, pláne hogy a miniszterelnök-jelölt megkérte a DK vezérét, hogy ne kampányoljon neki. Persze Márki-Zay mozgalmának is vannak tagjai, de ez azért nem egy jól szervezett, központilag irányított párt, amelynek rutinos helyi emberei több kampányban keményen dolgoztak a sikerért, hanem egy néhány éves mozgalom. Szintén nagy kérdés, hogy miniszterelnök-jelölti országjárása és polgármesteri kötelezettsége mellett marad-e kellő energiája és ideje arra, hogy helyben is eleget kampányoljon.

A választás mindkét fél részére nagy téttel bír. Márki-Zay Péter veresége azt sugallhatja, hogy bár egy középváros polgármesteri címét, illetve az ellenzéki miniszterelnök-jelöltséget sikerült elnyernie, nincs benne feltétlenül ennél több, és ez meggyengítheti. Ha viszont nyer, az tekintélyt adhat neki a jövőre nézve, és megerősödhet a pozíciója az ellenzéki térfélen.

Orbán Viktor korábban kijelentette, Lázár János feladatul kapta, hogy visszaszerezze a Fidesznek Hódmező­vásárhelyt, Lázár pedig eddig jellemzően sikerrel teljesítette főnöke megbízásait. A választásokon impozáns győzelmi sorozattal büszkélkedhet, ezért óriási csalódás lenne neki a vereség. Ebben az esetben még a parlamenti helye is kérdésessé válhat.

A vásárhelyiek egybehangzó véleménye szerint Lázár nem arról híres, hogy megijed a feladatoktól, ám ilyen kiélezett választási szituációval még ő sem nézett szembe. Márki-Zay viszont vele eddig soha nem mérkőzött meg. Lázár János egy ideje nem vállal sem jelentősebb párttisztséget, sem kormányzati szerepet, így teljes erőbedobással a kampányra tud koncentrálni.

***

Nyitóképen: A két rivális kezet fog. Lázár János üdvözli Márki-Zay Pétert a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén 2018. május 29-én. Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely