Államfőválasztás háború idején

Kacsoh Dániel és Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban

„A magyarok békét akarnak, én pedig elnökként a békesség embere akarok lenni” – hangsúlyozta beszédében Novák Katalin. A politikust 137 igen szavazattal választotta meg az Országgyűlés múlt csütörtökön Magyarország rendszerváltás utáni hatodik köztársasági elnökévé. Áder János utódjaként nemcsak az első női, hanem a legfiatalabb államfő is lesz.

Novák Katalin ugyan még csak idén lesz 45 éves, a politikában már több mint egy évtizede tevékenykedik. Karrierjét a külügyi területen kezdte: 2001 és 2003 között kormánytisztviselő volt a Külügyminisztérium több főosztályán, majd 2010-ben – a gyermekekkel otthon töltött évek után – Martonyi János külügyminiszter tanácsadója lett. 2012-ig töltötte be a pozíciót, akkor Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke lett. Két évvel később az életrajza alapján és Balog Zoltán ajánlására Orbán Viktor a családügyi államtitkári posztra választotta ki. E tisztséget Novák Katalin 2020-ig töltötte be, közben a külpolitikai vonal sem került háttérbe: 2013–2014-ben a külügyi tárca frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa is volt, 2016–2017-ben pedig a nemzetközi ügyekért is felelt államtitkárként az Emberi Erőforrások Miniszté­riumában. Novák Katalin korábban külföldi tanulmányokat folytatott Franciaországban, az École Nationale d’Administrationon és az Institut d’Études Politique de Paris-n, továbbá az Egyesült Államokban is; felsőfokon beszél angolul, németül, franciául, valamint középfokon spanyolul.

Növekvő befolyás, központban a családügy

Ahogyan a családügy egyre fontosabbá vált a Fidesz politikájában, úgy nőtt Novák Katalin befolyása is a pártban és a kormányban, 2020 óta ő a legbefolyásosabb nő a Forbes listájának közéleti kategóriájában. 2015-ben az ő szervezésével indult a kétévente esedékes Budapesti demográfiai csúcs, amely mostanra a konzervatív, családbarát erők kiemelt nemzetközi eseményévé vált. A 2017-es találkozón jelentette be Orbán Viktor, hogy 2018 a családok éve lesz, azóta lényegében minden fontosabb családügyi intézkedés bejelentése Novák Katalin nevéhez fűződik. 2019-ben a februári miniszterelnöki évértékelő után is ő volt az, aki részletezte a családvédelmi akciótervet, 2020 októ­berében pedig miniszteri pozíciót kapott azért, hogy a kormány minél magasabb szinten védje a családokat, és segítse elő az életszínvonaluk növekedését.

Eközben, 2017-ben a Fidesz alelnökévé választották a politikust, és attól az évtől a párt külügyi titkári posztját is betöltötte. Kiemelt szerepe volt a Fidesz nemzetközi pozicionálásában, s ő jelentette be az Európai Néppártból való kilépését tavaly márciusban. A távozás után Novák az Orbán által európai reneszánszként emlegetett, a jobboldal megújulását célzó folyamat részeként zajló párbeszédnek is aktív szereplője lett – elég arra gondolni, hogy jelen volt a tárgyalásokon, amelyeket például Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével, Santiago Abascallal, a spanyol Vox elnökével vagy éppen Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével folytattak.

Novák Katalin tehát két fő szakpolitikai területen, a családügyben és a külpolitikában a Fidesz és a kormány kiemelt politikusa lett – s alkalmanként nem rejtette véka alá a párttársaival ellentétes véleményét sem. A családalapítás, gyermeknevelés és a munka, hivatás nem egymást kizáró dolgok, Magyarország szegényebb lenne a nők teljesítménye nélkül – így reagált 2015-ben Kövér László nagy port kavaró megjegyzésére, miszerint „azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk”.

Női szerepek, közéleti csörték

Novák Katalin annak is hangot adott, hogy szükség van a nőkre a politikában, ám neki is volt nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulása: egy videóban arra szólította fel a nőket, hogy ne mondjanak le privilégiumaikról egy rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben. Az eset kapcsán ellenzéki politikusok és médiumok azzal vádolták meg, hogy szülőgépnek minősíti a nőket.

Visszatérve Novák Katalin leendő elnöki tevékenységére, korábbi portfóliójából sejthető volt, és az utóbbi hónapokban ő is nyilvánvalóvá tette, hogy a családpolitika változatlanul a szívügye lesz, kiegészülve a fenntarthatóság témájával. A Mandinernek adott januári interjúban úgy fogalmazott: a fenntarthatóság ott kezdődik, hogy legyen kinek továbbadni a környezettudatos gondolkodást. „Ha nincs következő generáció, nincs kinek megőriznünk a Földet” – szögezte le. A parlamentben múlt csütörtökön elmondott beszédében pedig egyértelművé tette: „Az én dolgom az lesz, hogy abba a magasságba emeljem a nemzettársaimat, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van, ahol megértés van, békesség és biztonság.”

Aznap nem csak ő mondott programbeszédet. Az Egységben Magyarországért hosszas huzavona után Róna Péter közgazdászt jelölte az államfői posztra, szinte az utolsó pillanatban és az esélytelenek nyugalmával, hiszen az ellenzéki képviselők létszáma miatt a próbálkozás legfeljebb szimbolikus lehetett. A balos holdudvarból is elhangoztak olyan megjegyzések, miszerint az a minimum a kormányváltásra készülők részéről, hogy Novák Katalinnal szemben képesek legyenek a nemzet egységét szerintük jobban megtestesítő aspiránst ringbe állítani. Kérdés persze, hogy a többdiplomás sikerpolitikus családanyával szemben egy idős, az ellenzéki oldalon is vitatott megítélésű közgazdászprofesszor mennyire volt jó választás.

A másik verzió egyébként az volt, hogy mivel a hatpárti konglomerátum a közvetlen államfőválasztást preferálja, erre hivatkozva nem állít senkit. Ebben az esetben inkább a Márki-Zay Péter aggályos nyilatkozatai miatti kommunikációs krízisre és a listaállítás körüli fennforgásokra koncentrált volna.

Megosztott ellenzék, vitatott jelölt