Baloldali választási győzelem esetén az Alaptörvény félretétele mellett EU-közeli és egyéb külföldi akadémikusokat, jogászokat nevezhetnek ki magyar közjogi pozíciókba – akár alkotmánybírónak.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
„A baloldal győzelme esetén külföldi alkotmánybírákat is kinevezne!” – áll Varga Judit igazságügyi miniszter január 31-ei Facebook-posztjában. A politikus e bejegyzése a többihez képest a lájkok tekintetében alulteljesít, pedig a probléma súlyát nehéz túlbecsülni. Történt ugyanis, hogy a Central European University (CEU) Demokrácia Intézete január végén konferenciát rendezett arról, milyen jogállamisági problémák vannak az Európai Unión belül, s hogyan lehet őket uniós szinten orvosolni. Az eseményen felszólalt Fleck Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is, elmondása szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt azzal a feladattal bízta meg, hogy készítsen stratégiát a magyar közjogi viszonyok átalakításáról baloldali győzelem esetére. Ezen átalakítás része lehet a tervek szerint, hogy külföldi szakemberek töltik be a magyar igazságszolgáltatás egyes kiemelt jelentőségű közjogi tisztségeit.
Márki-Zay Péterék stratégiája két lépésből áll. Az elsőben a hatályos Alaptörvény által megszabott állapotokat kell félretenni, amelynek helyébe egyfajta „átmeneti közjogi helyzet” lépne. Ez mindaddig érvényben lenne, amíg az Alaptörvényt felváltó új alkotmány el nem készül. Az „átmeneti közjogi helyzet” alapja azonban nem az alkotmány lenne, hanem csupán egy országgyűlési határozat. A baloldal tehát minden bizonnyal arra számít, hogy legfeljebb feles többséget szerezhet az áprilisi választáson. Ez sem az Alaptörvény, sem pedig a hajdani alkotmány értelmében nem jogosít alkotmányozásra.
A folyamat második lépése maga az alkotmányozás lenne, amit a „lehető legszélesebb társadalmi részvétel” tenne érvényessé. Ennek kapcsán maga Márki-Zay Péter hangsúlyozza folyton, hogy az alkotmányozási folyamat végére népszavazás tenne pontot – legutóbb a Mozaik Kör által szervezett beszélgetésen mondta ezt. A miniszterelnök-jelölt ragaszkodott ahhoz, hogy ezt az Alaptörvény megengedi. Lett is belőle értetlenkedés a beszélgetést vezető joghallgatók részéről, akik még úgy tanulták, hogy ez mind a hatályos, mind pedig a korábbi alkotmány értelmében tilos.
Márki-Zay Péterék terve tehát igen rizikós – ezt Fleck Zoltán is elismeri. S való igaz: különösen a kétlépcsős folyamat első szakasza borzolhatja a kedélyeket. Ennek oka, hogy így tulajdonképpen két alkotmányunk lenne: amit az új kormánykoalíció annak tart, illetve maga a hatályos Alaptörvény.
Csakhogy Márki-Zay Péterék nem az Alaptörvényt ismernék el magukra nézve kötelezőnek, hanem az előbb említett országgyűlési határozatot. Éppen ezért a jogszociológus úgy véli, hogy az egész nem is bonyolítható le az Európai Unió tevékeny közreműködése nélkül. Ezzel kapcsolatban a kormányfőjelölt előre próbál megnyugtatni mindenkit, hogy a témáról már beszélt is a brüsszeli bürokrácia csúcspolitikusaival, például Věra Jourovával és Didier Reyndersszel is. A miniszterelnök-jelölt szerint az Európai Bizottság jogállamiságért felelős egykori és jelenlegi biztosa érti a problémát, és elfogadja, amit mondott nekik.
A baloldali forradalmi narratíva alapja, hogy Magyarország Alaptörvénye illegitim, vagyis az esetleges kormányváltás után aligha vehető figyelembe. Ezért az egész alkotmányozási koncepciót Márki-Zayék az uniós jogból vezetik le. Fleck szerint ugyanis az uniós szerződések, a nemzetközi emberi jogi szabályozás és a mindehhez csatlakozó bírói gyakorlat kielégítő kereteket ad az alkotmányos átmenethez.
Ehhez azonban érdemes áttekinteni, milyen állapotban vannak azok az uniós csúcsintézmények, amelyek a Márki-Zay Péter-féle alkotmányozás tartópilléreiként működnének. Az Európai Bizottság például épp most éli történetének egyik legmélyebb erkölcsi válságát. A testület elnöke, Ursula von der Leyen még az európai ombudsman nyomására és az átláthatósági szabályok ellenére sem hajlandó felfedni, hogy miről sms-ezett a Pfizer-vezérrel, Albert Bourlával a koronavírus-világjárvány korai hónapjaiban. Csak annyit tudni, hogy a bizottság ezt követően több milliárd euró értékben kötött vakcinaszerződést a céggel. Az Európai Unió Bírósága pedig lényegében az Európai Bizottság jogi végrehajtó testületeként működik: számos ítéletében egyértelműsítette, hogy a nemzeti alkotmányokat súlytalannak tekinti, és a kárukra erősítené az uniósjogrendet. S egyébként is: miért is lehetne objektív bíróságként tekinteni egy olyan szervre, amely az esetek közel kilencven százalékában az Európai Bizottság javára ítél, s amelynek célkitűzése az egyre szorosabb unió elérésének biztosítása? És ott van akkor még az az Európai Parlament, amely évtizedek óta a multinacionális cégek lobbitevékenységétől fulladozik.
Téved, aki azt feltételezi, hogy a merész tervek itt véget érnek; Márki-Zay Péterék ugyanis nem csak jóindulatúan passzív hozzáállást várnak nemzetközi támogatóiktól, amíg e kényes procedúra lezajlik. Mivel kiindulópontjuk az, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem független, Fleck Zoltán és a baloldal szakmai stábja szerint „új játékosokra van szükség”. Ezeket az új, külföldi játékosokat jelenleg is keresik, feladatuk pedig az lenne, hogy betöltsék azokat a pozíciókat, amelyeket jelenleg magyar jogászok, akadémikusok töltenek be.
A logika a következő: ha egy állam tagokat delegálhat például a Velencei Bizottságba, miért is ne lehetne nemzetközi értelmiségiekkel, akadémikusokkal betöltetni a magyar igazságszolgáltatás kiemelt jelentőségű közjogi tisztségeit? Magyarázatképpen Fleck Zoltán háborús párhuzamot állít: ismer példát arra, hogy egy fegyveres konfliktus sújtotta országban külföldi szakértők töltsenek be alkotmánybírói pozíciót.
Az áprilisi magyar választás kapcsán Soros György is megtette a tétjeit. A Stanford Universityhez tartozó Hoover Institutionben január 31-én elmondott beszédében a 2022-es évet a világtörténelem szempontjából kritikus jelentőségűnek nevezte. Soros Kína-fókuszú beszédében főképp geopolitikai aktualitásokat és várható fejleményeket tárgyalt, szó esett azonban Magyarországról is. „A magyar szavazók – a papírformával dacolva – egy autoriter vezetőt szavazhatnak ki a hatalomból.”
Az tehát, hogy Fleck Zoltánék nekivágnak-e a fentieknek, Soros Györgyön nem fog múlni. És az EU-adminisztráción sem. Húsz progresszív nem kormányzati szervezet, soraiban több, a Soros-galaxishoz köthető ngó-val kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy fokozott szigorral ellenőrizze a magyar választást. Az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa pedig nyitott erre. Adódik azonban a kérdés: voltak-e valaha magyar szavazók tudtukon kívül ekkora nyomás alatt?
Fleck Zoltán a fentieket részben az Alkotmánybíróság decemberi döntésére alapozza. Valóban, akkor az uniós jog és az Alaptörvény viszonyát is vizsgáló testület – szemben például a lengyel vagy a német alkotmánybírósággal – elviekben nem kérdőjelezte meg az uniós jog elsőbbségét. Arról azonban Fleck Zoltán megfeledkezik, hogy a Donáti utcában azt is kimondták: „amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket”.
Ez röviden annyit tesz, hogy ha az uniós jog nem működik megfelelően, az Alaptörvény az elsődleges minden olyan területen, amit a csatlakozáskor nem utaltunk az EU kizárólagos hatáskörébe. Szó sincs tehát arról, hogy akár az Alaptörvény, akár az Alkotmánybíróság engedné, hogy az alkotmányos rend felfüggesztését az uniós jog közvetlen alkalmazásával lehessen áthidalni.
Nyitóképen: Francia idegenlégiós (színezett litográfia, 1887). Forrás: Gettyimages / Duncan 1890
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az Union Berlin szurkolói nehezen viselték csapatuk döntetlenjét a Bochum ellen.
