Wahrmann jótékony ember, bőkezű mecénás volt, a végrendeletében ötvenezer forintot hagyott közérdekű célokra, és annak egy részét alapítvány formájában a Magyar Tudományos Akadémia kezelte. Az összeg kamataiból 1897-től háromévente adományozták a róla elnevezett díjat, amelyet a magyar kereskedelem és ipar területén kimagasló eredményeket elérő tudósok, mérnökök, feltalálók nyerhettek el.
Az arany pénzérmét 1897 és 1933 között tizenhárom ember érdemelte ki, köztük például Kandó Kálmán és Weiss Manfréd is, ám csak négyen kérték az érmét, a többiek pénzre váltatták a díjat. A négy érméből háromról egyelőre semmit nem tudni, elkallódtak az idők során, vagy egy családi hagyatékban pihennek, éppen ezért nagy szó, hogy az egyetlen fellelhető érme most a Nemzeti Múzeum éremtárába került.
A hátlapi ábrázolás Wahrmann Mór Pest-Buda-Óbuda városegyesítő javaslatát jelképezi”