Hazánk a súlyos leszakadás hosszú időszaka után, 2010-től egy évtized alatt fordulatot valósított meg a foglalkoztatásban.
A magyar foglalkoztatási ráta drasztikus régiós leszakadásból indult. Két évtizedes lemaradásunk szakértők szerint a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor megszűnt 1,5 millió álláshely, a munkahelyek 30 százaléka. Ebből csak 200 ezer teremtődött újra 2006-ig, majd 2010-re végül újra csak annyian dolgoztak, mint 1995-ben, azaz nem sikerült előrébb lépni. Ezzel szemben Csehországban a kilencvenes években csak a munkahelyek 20 százaléka szűnt meg, és ott fokozatosan vissza is tudták építeni.
Hazánk a súlyos leszakadás hosszú időszaka után, 2010-től egy évtized alatt fordulatot valósított meg a foglalkoztatásban, felzárkózott az uniós átlaghoz, majd le is hagyta. Ugyanígy a munkanélküliség tekintetében is a legrosszabb helyett immár a legjobb teljesítményt nyújtó országok közé tartozunk. Magyarország 2019-es 3,4 százalékos munkanélküliségi rátája már az egyik legjobbnak számított az unióban – csak Németország, Csehország és Lengyelország volt képes jobb eredményt elérni. A friss adatokból pedig az látszik, hogy hazánk munkapiaca maga mögött hagyta a koronavírus- sokkot, és 2022 elején többen dolgoztak – mintegy 4,7 millióan –, mint bármikor a rendszerváltoztatás óta.
A munkanélküliségi ráta a koronavírus-válság időszaka alatt is mindvégig a három–hat legjobb között tudott maradni az EU-ban. A hagyományos, más országok által nagyvonalúbban alkalmazott rövidített munkaidős támogatási formák, a kurzarbeitsémák elfedik a munkanélküliség valós szintjét, így kivezetésükkor a munkanélküliség a vártnál magasabb lehet. Magyarország csak a legindokoltabb esetekben és szektorokban nyújtott ilyen jellegű támogatást, emellett segély helyett továbbra is munkával, illetve vállalati beruházások ösztönzésével segítette, hogy a gazdaság ne térjen vissza az inaktivitás balliberális korszakból ismert állapotához.
A 2008-as válság következményeként 212 ezer munkahely szűnt meg, a jobboldal viszont a világjárvány okozta válság során nemcsak megvédte a munkahelyeket, de a vállalkozásokkal közösen még újakat is hozott létre. A korábbi válság idején a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal visszaesett, a mostani alatt 2,5 százalékponttal nőtt. Elmondható az is, hogy 60 százalékkal csökkent az álláskeresők száma a Gyurcsány–Bajnai-kormány óta.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
„Biztos kezekben, biztonságban, a hazaszeretet ezt diktálja.”
Két évnyi ilyen mocskos munka után soha többet nem hazudhatjátok magatokat függetlennek.
A kemény téli időjárás nagy kihívások elé állította a Budapest Közutat és a Budapesti Közlekedési Központot.
Legkésőbb áprilisban mindenki pedagógus kézhez kapja az egységes plusz összeget.
Azokat is segíti a kormány, akik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, de nem találnak munkát.
A pártnak idén ügyesen sikerült nőnap alkalmából összeugrasztania egymással a nőket és a férfiakat. Francesca Rivafinoli írása.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 70. rész.
Johann Wadephul szerint Ukrajna győzelme az egyetlen elfogadható opció a NATO számára.
