A magyar foglalkoztatási ráta drasztikus régiós leszakadásból indult. Két évtizedes lemaradásunk szakértők szerint a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor megszűnt 1,5 millió álláshely, a munkahelyek 30 százaléka. Ebből csak 200 ezer teremtődött újra 2006-ig, majd 2010-re végül újra csak annyian dolgoztak, mint 1995-ben, azaz nem sikerült előrébb lépni. Ezzel szemben Csehországban a kilencvenes években csak a munkahelyek 20 százaléka szűnt meg, és ott fokozatosan vissza is tudták építeni.
Hazánk a súlyos leszakadás hosszú időszaka után, 2010-től egy évtized alatt fordulatot valósított meg a foglalkoztatásban, felzárkózott az uniós átlaghoz, majd le is hagyta. Ugyanígy a munkanélküliség tekintetében is a legrosszabb helyett immár a legjobb teljesítményt nyújtó országok közé tartozunk. Magyarország 2019-es 3,4 százalékos munkanélküliségi rátája már az egyik legjobbnak számított az unióban – csak Németország, Csehország és Lengyelország volt képes jobb eredményt elérni. A friss adatokból pedig az látszik, hogy hazánk munkapiaca maga mögött hagyta a koronavírus- sokkot, és 2022 elején többen dolgoztak – mintegy 4,7 millióan –, mint bármikor a rendszerváltoztatás óta.