A közelgő országgyűlési választás és az európai energiaválság újra fontos közéleti témává emelte a magyar rezsicsökkentést. És bár az intézkedés 2013-as bevezetése óta bizonyítja sikerességét, Brüsszel és a hazai baloldal továbbra is az eltörlését szorgalmazza.
A rezsicsökkentés az előző kormányzati ciklusban jól teljesített. Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a fűtési nehézséggel küzdő háztartások aránya 4,2 százalékra csökkent 2020-ra, ami csaknem fele a 8,2 százalékos uniós átlagnak – és kevesebb mint harmada a program bevezetését megelőző 15 százalékos hazai aránynak.
A magyar lakossági energiaárak annak ellenére sem nőttek, hogy az európai tarifákat – már az energiaválság előtt is – emelkedő tendencia jellemezte: 2018 és 2021 első fél éve között a gáz ára átlagosan 2,1, az áramé pedig 4,4 százalékkal növekedett a közösségben, noha ezt a piaci árak aligha indokolták. Az utóbbi fél évben pedig az energiahordozók tőzsdei ára soha nem látott magasságokba ugrott, ami azokban az országokban, ahol nincsenek – a rezsicsökkentéshez hasonló – hatósági védelmi mechanizmusok, már napjainkban is rendkívüli társadalmi feszültségeket okoznak. A programnak köszönhetően Magyarország évek óta az Európai Unió legolcsóbb tagállama.
A baloldal által a rezsicsökkentés bevezetése óta mantrázott ellenérvek mára megdőltek. Az elmúlt nyolc év bizonyította, hogy az intézkedés nem „átmeneti politikai termék”, hanem valós társadalmi problémára adott sikeres és fenntartható válasz. A program nem pusztította le az infrastruktúrát (például az áramkimaradások gyakoriságában és hosszában hazánk az EU legjobb harmadához tartozik), nem tette tönkre Magyarország versenyképességét (a hazai vállalati gázár 23, az áramár 27 százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál), és nem rontotta a környezeti teljesítményt (2012 óta a háztartások egy főre eső szállópor-kibocsátása csaknem 40 százalékkal csökkent). Ezzel szemben a rezsicsökkentés hozzásegítette Magyarországot, hogy visszaépítse a nemzeti tulajdont a privatizáció során kiárusított energiaszektorban, és ezzel az állam kellő mozgástérhez jusson ahhoz, hogy a jelenlegi energiaválsághoz hasonló külső sokkok hatásait képes legyen érdemben tompítani.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Mutatjuk! Pontról pontra.
Gyerekek, egy kis munkát, kreativitást, energiát tegyetek már bele a melóba, mert ez már nekem kellemtelen.
„Ilyen egy transzparens »Nemzet hangja« konzultáció” – fogalmazott szerzőnk, Francesca Rivafinoli.
A Mesterterv elemzői szerint a Tisza Párt körül is megfigyelhető, hogy érzik a vesztüket és ezért agresszívvá válnak.
Újra Von der Leyen térfelén pattog a labda.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
