Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A megyei jogú városok számára összetett fejlesztéscsomag állt össze 2015 és 2017 között. Bár az önkormányzati választáson számos helyen nem a kormánypártoknak kedvező végeredmény született, ez nem lett szempont a beruházások megvalósításakor.
A 2010 utáni kormányzás évtizedében a települési hierarchia valamennyi szintjén kedvező beavatkozások történtek. Azon túl, hogy az önkormányzati adósság konszolidációja nyomán megszűnt a helyhatóságok törlesztési kötelezettsége, számos jelentős fejlesztéscsomag is útjára indult. Budapesten a „nemzet fővárosa” koncepció mentén jelentős, világvárosi arculatot erősítő kormányzati beruházások valósulnak meg – gondoljunk csak a Liget Budapest projektre –, a Magyar falu program pedig hazánk legkisebb községeire fókuszál, elősegítve a helyben maradást, a kistelepülések jövőképének erősítését. A vidéki Magyarország térségi központjai, a megyei jogú városok sem maradtak ki a kormányzati fejlesztéspolitikából: a 2015-ben elindított Modern városok program hazánk azon 23 településének fejlesztése mellett kötelezte el magát, amely a vidéki térségek fontos közlekedési és gazdasági centruma, szervezőereje.
Már a program kidolgozásának körülményei is alátámasztották, hogy a kormány elkötelezett az érintett települések fejlesztése iránt. A miniszterelnök mindegyik városba személyesen ment el megkötni a megállapodást a polgármesterekkel, s a városok által előzetesen leadott fejlesztési igényeket is közösen tudta áttekinteni a településvezetőkkel. Ez a módszer azt is biztosította, hogy a megyei jogú városok számára valóban fontos kérdések is az asztalra kerüljenek, ezáltal meglehetősen összetett fejlesztéscsomag állt össze a 2015 és 2017 között köttetett megállapodások alapján. A mintegy 4000 milliárd forintos fejlesztéscsomag jelentős része, hozzávetőleg 60 százaléka olyan országos közútfejlesztési beruházásokat irányzott elő, amelyek célja volt a megyei jogú városok gyorsforgalmi úthálózatba való bekötése. A 23 érintett városból 19 esetében ez napjainkra meg is valósult. A fejlesztések további része jellemzően a tömegközlekedés javítására, egészségügyi és kulturális létesítmények, továbbá a sport- és szabadidős infrastruktúra építésére, illetve felújítására, ipari parkok kialakítására, gazdaságfejlesztésre fókuszál.