A megyei jogú városok számára összetett fejlesztéscsomag állt össze 2015 és 2017 között. Bár az önkormányzati választáson számos helyen nem a kormánypártoknak kedvező végeredmény született, ez nem lett szempont a beruházások megvalósításakor.
A 2010 utáni kormányzás évtizedében a települési hierarchia valamennyi szintjén kedvező beavatkozások történtek. Azon túl, hogy az önkormányzati adósság konszolidációja nyomán megszűnt a helyhatóságok törlesztési kötelezettsége, számos jelentős fejlesztéscsomag is útjára indult. Budapesten a „nemzet fővárosa” koncepció mentén jelentős, világvárosi arculatot erősítő kormányzati beruházások valósulnak meg – gondoljunk csak a Liget Budapest projektre –, a Magyar falu program pedig hazánk legkisebb községeire fókuszál, elősegítve a helyben maradást, a kistelepülések jövőképének erősítését. A vidéki Magyarország térségi központjai, a megyei jogú városok sem maradtak ki a kormányzati fejlesztéspolitikából: a 2015-ben elindított Modern városok program hazánk azon 23 településének fejlesztése mellett kötelezte el magát, amely a vidéki térségek fontos közlekedési és gazdasági centruma, szervezőereje.
A kormányzati ciklus végéig a tervezett 270 beruházás mintegy fele készül el”
Már a program kidolgozásának körülményei is alátámasztották, hogy a kormány elkötelezett az érintett települések fejlesztése iránt. A miniszterelnök mindegyik városba személyesen ment el megkötni a megállapodást a polgármesterekkel, s a városok által előzetesen leadott fejlesztési igényeket is közösen tudta áttekinteni a településvezetőkkel. Ez a módszer azt is biztosította, hogy a megyei jogú városok számára valóban fontos kérdések is az asztalra kerüljenek, ezáltal meglehetősen összetett fejlesztéscsomag állt össze a 2015 és 2017 között köttetett megállapodások alapján. A mintegy 4000 milliárd forintos fejlesztéscsomag jelentős része, hozzávetőleg 60 százaléka olyan országos közútfejlesztési beruházásokat irányzott elő, amelyek célja volt a megyei jogú városok gyorsforgalmi úthálózatba való bekötése. A 23 érintett városból 19 esetében ez napjainkra meg is valósult. A fejlesztések további része jellemzően a tömegközlekedés javítására, egészségügyi és kulturális létesítmények, továbbá a sport- és szabadidős infrastruktúra építésére, illetve felújítására, ipari parkok kialakítására, gazdaságfejlesztésre fókuszál.
Fekete medvék a Veszprémi Állatkertben, amely a város legnagyobb turisztikai attrakciója évente 400 ezer látogatóval. A Modern városok programban 2020-ig mintegy 2,5 milliárd forint forrás érkezett a fenntartó társaságnak. Fotó: MTI / Vasvári Tamás
Sem a Savaria Történelmi Karnevál szervezőit, sem a szombathelyi önkormányzatot nem tájékoztatták arról előzetesen, hogy a hétvégén a városba érkezik a Tisza-vezér.
Szepesfalvy Anna fideszes képviselő arra is rámutatott, hogy az előző városvezetés „szívós munkával” rendet tartott a város közterületein, parkjaiban, megállókban és az aluljárókban.
Van, ahol a börtönből kiszabadulóktól félnek, másutt csak szimplán a gyüttmentektől. Az önazonossági törvény alapján a települések eldönthetik, hogy kikkel kívánnak együtt élni, de diszkriminációt nem alkalmazhatnak.