A megyei jogú városok számára összetett fejlesztéscsomag állt össze 2015 és 2017 között. Bár az önkormányzati választáson számos helyen nem a kormánypártoknak kedvező végeredmény született, ez nem lett szempont a beruházások megvalósításakor.
A 2010 utáni kormányzás évtizedében a települési hierarchia valamennyi szintjén kedvező beavatkozások történtek. Azon túl, hogy az önkormányzati adósság konszolidációja nyomán megszűnt a helyhatóságok törlesztési kötelezettsége, számos jelentős fejlesztéscsomag is útjára indult. Budapesten a „nemzet fővárosa” koncepció mentén jelentős, világvárosi arculatot erősítő kormányzati beruházások valósulnak meg – gondoljunk csak a Liget Budapest projektre –, a Magyar falu program pedig hazánk legkisebb községeire fókuszál, elősegítve a helyben maradást, a kistelepülések jövőképének erősítését. A vidéki Magyarország térségi központjai, a megyei jogú városok sem maradtak ki a kormányzati fejlesztéspolitikából: a 2015-ben elindított Modern városok program hazánk azon 23 településének fejlesztése mellett kötelezte el magát, amely a vidéki térségek fontos közlekedési és gazdasági centruma, szervezőereje.
Már a program kidolgozásának körülményei is alátámasztották, hogy a kormány elkötelezett az érintett települések fejlesztése iránt. A miniszterelnök mindegyik városba személyesen ment el megkötni a megállapodást a polgármesterekkel, s a városok által előzetesen leadott fejlesztési igényeket is közösen tudta áttekinteni a településvezetőkkel. Ez a módszer azt is biztosította, hogy a megyei jogú városok számára valóban fontos kérdések is az asztalra kerüljenek, ezáltal meglehetősen összetett fejlesztéscsomag állt össze a 2015 és 2017 között köttetett megállapodások alapján. A mintegy 4000 milliárd forintos fejlesztéscsomag jelentős része, hozzávetőleg 60 százaléka olyan országos közútfejlesztési beruházásokat irányzott elő, amelyek célja volt a megyei jogú városok gyorsforgalmi úthálózatba való bekötése. A 23 érintett városból 19 esetében ez napjainkra meg is valósult. A fejlesztések további része jellemzően a tömegközlekedés javítására, egészségügyi és kulturális létesítmények, továbbá a sport- és szabadidős infrastruktúra építésére, illetve felújítására, ipari parkok kialakítására, gazdaságfejlesztésre fókuszál.
Az első világháború hatása és hagyatéka mindaddig meghatározó lesz az emberiség életében, amíg nem jön egy újabb, hasonlóan nagy kataklizma, amely megint teljesen átrendezi a térképet. Interjúnk.
Egy térkép, amin jó nem rajta lenni.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Csak az elmúlt két hét során 150 támadás érte Pokrovszk városát.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Azerbajdzsánnak manapság minden téren kijön a lépés: szélsebesen fejlődik, energiaforrásaiért sorbaállnak a Kelet és a Nyugat nagyhatalmai, és térségi konfliktusaiban is nyerésre áll.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
