Nem könnyű röviden összefoglalni, mennyi változás történt az egyházak életében az elmúlt tizenkét évben. A tények makacs dolgok, a számok magukért beszélnek. A 2010-es kormányváltás után az egyházpolitika gyökeresen megváltozott: elmozdulás látszott a megtűrt helyzetből, együttműködés körvonalazódott a gondolkodásban. Magyarországon harminckét bevett egyház működik, amellyel szoros megállapodás köttetett a hitéleti munkájuk támogatásáról, segítéséről.
A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben a következő olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány stratégiai partnert lát a bevett egyházakban, hiszen az értékrend, az erkölcsi normák közvetítésén, társadalomformáló hatásukon túl megmutatják hatékonyságukat a közfeladat-ellátó tevékenységükben.
Az elmúlt évtizedből ki kell emelni, hogy a korábbinál többen ajánlották fel az egyházaknak személyi jövedelemadójuk egy százalékát; a nemzeti köznevelési törvény választható módon bevezette az etikaoktatást és az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanoktatást; a közbeszerzési törvény módosításával az egyházak számára lehetővé vált egyes beszerzésekre kapott állami támogatás gyorsabb és költséghatékonyabb felhasználása; az állami vagyontörvény és az önkormányzati törvény módosításával lehetővé vált az állami és önkormányzati ingatlan egyházi tulajdonba adása hitéleti célokra.
Az utóbbi tíz évben több mint 130 magyarországi és külhoni templom épülhetett, valamint több mint 3000 templom újulhatott meg kormányzati támogatásból. Ezen túlmenően 337 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült, és közel 1870 újult meg. Mindezt folytatva a kormány 2021-ben a templomfelújítási program megvalósításáról döntött, amely révén 1800 esetben folytatódhatnak templomokat érintő beruházások, befejeződhetnek a már megkezdett projektek, illetve elindulhatnak újak határon innen és határon túl.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Ursula von der Leyen most bajban van, mert már eredményeket kell felmutatni. Magyar Péter pedig hamarosan bajban lehet, mert nem mondja fel elég jól a brüsszeli leckét.
Jólesne végre egy jobboldali szexbotrány, ami arról szól, hogy egy felnőtt, egészséges férfi megdugott egy felnőtt, egészséges nőt. S mindketten akarták.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
