Megtűrt helyzetből stratégiai partner

Nem könnyű röviden összefoglalni, mennyi változás történt az egyházak életében az elmúlt tizenkét évben. A tények makacs dolgok, a számok magukért beszélnek. A 2010-es kormányváltás után az egyházpolitika gyökeresen megváltozott: elmozdulás látszott a megtűrt helyzetből, együttműködés körvonalazódott a gondolkodásban. Magyarországon harminckét bevett egyház működik, amellyel szoros megállapodás köttetett a hitéleti munkájuk támogatásáról, segítéséről.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben a következő olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány stratégiai partnert lát a bevett egyházakban, hiszen az értékrend, az erkölcsi normák közvetítésén, társadalomformáló hatásukon túl megmutatják hatékonyságukat a közfeladat-ellátó tevékenységükben.

Az elmúlt évtizedből ki kell emelni, hogy a korábbinál többen ajánlották fel az egyházaknak személyi jövedelemadójuk egy százalékát; a nemzeti köznevelési törvény választható módon bevezette az etikaoktatást és az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanoktatást; a közbeszerzési törvény módosításával az egyházak számára lehetővé vált egyes beszerzésekre kapott állami támogatás gyorsabb és költséghatékonyabb felhasználása; az állami vagyontörvény és az önkormányzati törvény módosításával lehetővé vált az állami és önkormányzati ingatlan egyházi tulajdonba adása hitéleti célokra.

Az utóbbi tíz évben több mint 130 ma­gyarországi és külhoni templom épülhetett, valamint több mint 3000 templom újulhatott meg kormányzati támogatásból. Ezen túlmenően 337 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült, és közel 1870 újult meg. Mindezt folytatva a kormány 2021-ben a templomfelújítási program megvalósításáról döntött, amely révén 1800 esetben folytatódhatnak templomokat érintő beruházások, befejeződhetnek a már megkezdett projektek, illetve elindulhatnak újak határon innen és határon túl.