Nem könnyű röviden összefoglalni, mennyi változás történt az egyházak életében az elmúlt tizenkét évben. A tények makacs dolgok, a számok magukért beszélnek. A 2010-es kormányváltás után az egyházpolitika gyökeresen megváltozott: elmozdulás látszott a megtűrt helyzetből, együttműködés körvonalazódott a gondolkodásban. Magyarországon harminckét bevett egyház működik, amellyel szoros megállapodás köttetett a hitéleti munkájuk támogatásáról, segítéséről.
A 2011-ben elfogadott Alaptörvényben a következő olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez azt jelenti, hogy a mindenkori kormány stratégiai partnert lát a bevett egyházakban, hiszen az értékrend, az erkölcsi normák közvetítésén, társadalomformáló hatásukon túl megmutatják hatékonyságukat a közfeladat-ellátó tevékenységükben.
Az elmúlt évtizedből ki kell emelni, hogy a korábbinál többen ajánlották fel az egyházaknak személyi jövedelemadójuk egy százalékát; a nemzeti köznevelési törvény választható módon bevezette az etikaoktatást és az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanoktatást; a közbeszerzési törvény módosításával az egyházak számára lehetővé vált egyes beszerzésekre kapott állami támogatás gyorsabb és költséghatékonyabb felhasználása; az állami vagyontörvény és az önkormányzati törvény módosításával lehetővé vált az állami és önkormányzati ingatlan egyházi tulajdonba adása hitéleti célokra.
Az utóbbi tíz évben több mint 130 magyarországi és külhoni templom épülhetett, valamint több mint 3000 templom újulhatott meg kormányzati támogatásból. Ezen túlmenően 337 plébánia, parókia és gyülekezeti közösségi ház épült, és közel 1870 újult meg. Mindezt folytatva a kormány 2021-ben a templomfelújítási program megvalósításáról döntött, amely révén 1800 esetben folytatódhatnak templomokat érintő beruházások, befejeződhetnek a már megkezdett projektek, illetve elindulhatnak újak határon innen és határon túl.
A lengyelek számára a mai napig nagy dicsőség, hogy egykor polgártársuk vezette a katolikus egyházat. Szent II. János Pál pápa emléknapja alkalmából Stanisława Kwireg szerzetesnővért kérdeztük.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
Mi építünk tovább. Templomokat, utakat, gyárakat, iskolákat és óvodákat. Egy büszke, családbarát országot.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Egy héttel ezelőtt, amikor Hadházy Ákos és a mögötte álló neobolsevik csürhe megtámadta a Budapesti Belvárosi Ferences templomot.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
