A Magyar Zene Háza avatása után

2022-ben a magyar kultúra napját az előző évek hasonló ünnepei fölé helyezte a Magyar Zene Házának felavatása. Beérett a Liget-projekt, megmutatta a benne rejlő igazi lehetőséget: a korábbi felújítások (Millennium Háza, Szépművészeti Múzeum) után a közönség birtokba vehette az első új épületet. Tartalom és forma egysége egészen különlegesen jelenik meg a Városligetben: az épület esztétikai önértékén túl hamar egyértelművé vált, alaptalan az aggodalmunk, hogy a főváros kiváló komolyzenei koncerthelyszínei (Zeneakadémia, Müpa, BMC, Vigadó stb.) mellett nehéz lesz még egy teret zenei tartalommal megtölteni. A vitathatatlan sikerhez a gondos tervezés, a kiváló koncepció, a visszafogott léptékű koncertterem és a fantasztikus minőségű interaktív kiállítás is kellett. A huhogókkal pedig nem szabad foglalkozni, minden érvük megdőlt: a régi romos szocialista betonmonstrum és nem a zöldfelület helyén épült meg az az építészeti csoda, amely látványban és a kivitelezést tekintve is világszínvonalú.

Akik tehát folyamatosan az első Orbán-kormány idején megvalósuló Nemzeti Színház épületének esztétikai problémáival riogatnak, s azt akarják bebizonyítani, hogy a konzervatív politikai oldal szükségszerűen csak historizáló giccset tud létrehozni, most mélyen hallgatnak. Jól is teszik. Hamarosan elkészül az új Néprajzi Múzeum is, amelynek érdemei – esztétikai és tartalmi szempontból is – a Magyar Zene Házához foghatók, arról nem is beszélve, hogy több mint száz év után újra múzeum épül a fővárosban. Az az érv is megbukott, hogy a ligetben a lebontott épületek helyén zöldfelületeket kell létrehozni, hiszen ennek a közparknak a város szövetébe való beillesztése és élettel való megtöltése éppen a millennium idején valósult meg: épületek sorát húzták fel benne, tehát nem egy klasszikus park ez, nem a város tüdeje, hanem Budapest egyik legnagyobb kulturális-turisztikai attrakciója az állatkerttel, cirkusszal, Széchenyi fürdővel, Mezőgazdasági Múzeummal, Műcsarnokkal stb.