A cél behúzni a gyerekeket az irodalomba

Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban

„Talán a düh. Igen, az volt az egyik hajtóereje annak, hogy bölcsészdoktorként: irodalomtörténészként és kritikusként elkezdtem gyerek- és ifjúsági könyvekkel foglalkozni. Amikor megszülettek a fiaim, felháborított a kiadványok többségének külsejét-szövegét jellemző igénytelenség, a gyerekeinkre, illetve a nevelőikre ez ömlik a piacról, holott kincseink is vannak. Annak ellenére, hogy az ezredforduló után hirtelen fejlődésnek indult a kortárs magyar gyerekkönyv- és ifjúságikönyv-piac, ezt és ezeknek az eredményeknek az elérhetőségét még mindig nagyon kevésnek éreztem” – magyarázza Harmath Artemisz, hogyan született meg sok évvel ezelőtt a fejében egy, a pedagógusok, szülők számára iránytűként szolgáló platform ötlete. Először létrehozta a Mami Olvas nevű kritikai és ajánló blogot, majd a Petőfi Kulturális Ügynökségnek köszönhetően nagyban is nekiláthatott álmai megvalósításának. Így állt fel két esztendeje az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum, amelynek hatfős, hozzá hasonló megszállottakból álló csapata szinte missziós lelkülettel dolgozik azért, hogy már a legkisebbek is a lehető legjobb irodalomhoz jussanak. A válogatás világos szempontok alapján zajlik: inkább szépirodalmi, azon belül is a különleges, progresszív vonalra és jellemzően a magyar szerzők műveire koncentrálnak, azokat igyekeznek minden eszközzel népszerűsíteni a szakma és a közönség körében is.

Három mese fejből

A centrum ernyőszervezetként működik, ami azt jelenti, hogy már a kezdetek óta közösen gondolkodik más társulásokkal, így a Könyvtárostanárok Egyesületével, a Magyartanárok Egyesületével és a Károli Gáspár Református Egyetemmel. A Magyar Gyerekkönyv Fórum szakembereivel együtt pedig kidolgozták és létrehozták a pedagógusoknak szánt, Vadlazac című műhelysorozat első, felsősök és középiskolások pedagógusait célzó szériáját. Ennek eddigi tesztüzeme olyannyira sikeres volt, hogy az egyes alkalmak alapján létrehozott harmincórás képzési anyag akkreditációja már folyamatban van, a második, a kisebbek nevelőinek szóló sorozatot pedig országszerte más-más intézmények kívánják vendégül látni.

„A pedagógusok felelőssége óriási abban, milyen szövegek, könyvek jutnak el a gyerekekhez. A rengeteg adminisztrációs kötelezettségük és az anyagi helyzetük miatt viszont egyre kevesebb az idejük, lehetőségük önmaguk fejlesztésére, az olvasásra. Ezért mi a Vadlazaccal komplex programokat kínálunk nekik, konkrét szerzőket és műveket, hozzá módszertant is ajánlunk, mindezt elméleti alapozással” – mondja Harmath Artemisz. Ezek az alkalmak mindig két modulból állnak, a szakértői előadásokat workshopok követik, ahol azon melegében kipróbálhatók a különféle módszertanok. A lényeg mindkét résznél a szemléletesség és az élményközpontúság, a különböző területek egymást erősítő összekapcsolása és mindezekben az összművészeti és az irodalomtudományos szemlélet érvényesítése. A Vadlazac második pilotsorozata például a nullaévestől ötödik osztályig tanító pedagógusoknak szólt, az olvasásra nevelés átfogó témáját pedig olyan társfogalmakkal kötötték össze, mint a mozgás, a játék és a zene. Így mutatkozott be például a Gróh Ilona kifejlesztette Ringató program, tartott előadást és foglalkozást bábművész, rámutatva arra az óriási hiányra, hogy az alsófokú oktatásból milyen mértékben kikopott az átélhető akció, a performansz. Egy másik alkalommal pedig Bajzáth Mária mesepedagógus sok más mellett a saját kutatásának döbbenetes eredményéről beszélt, miszerint a gyakorló óvónők átlagosan három mesét tudnak fejből. Ezért az IGYIC távlati tervei közt hangsúlyosan szerepel szelektált könyvcsomagok összeállítása és eljuttatása az ország minden óvodájába.

Jön az író

A pedagógusok szemléletformálása persze mit sem érne a másik oldal, azaz a gyerekek érdeklődésének felkeltése nélkül. Az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum másik nagy programja, a Jön az író lényege ezért, hogy élőben is összekösse a szerzőket és a „fogyasztókat”. Ennek érdekében író-moderátor párosok járják az országot, és az őket térítésmentesen „megrendelő” iskolákban, könyvtárakban interaktív órákat tartanak a gyerekeknek, majd a látottakat­-hallottakat megbeszélik a tanítókkal, tanárokkal is.

„Az eddigi tapasztalatok szerint – voltunk többek közt Regős Mátyással a Tiki című ifjúsági könyve kapcsán Debrecenben és Miskolcon, Szabó Borbálával és A János vitéz-­kóddal Tatán – remekül működik a program. Így elindulhat az országos, sőt határon túli terjeszkedés. A személyek és művek kínálati listája, illetve az órák módszertana már kész van, most azokat a helyi pedagógusokat, könyvtárosokat keressük, akik a szervezésben a segítségünkre lennének. Természetesen az ő képzésüket is vállaljuk” – teszi hozzá Harmath Artemisz.