Európa alkotmányos életének legnagyobb port kavaró fejleményei az óesztendőben is az alkotmánybíróságok uniós jogot és hatásköröket érintő döntései voltak. A magyar testület Alaptörvényt értelmező decemberi határozata is kétségkívül e sorba illeszkedik. Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága azon döntése miatt értelmezte az Alaptörvényt, amely megtiltotta a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását. Az AB döntésében feltételekhez kötötte az uniós hatáskörgyakorlást.
A kérdés nagy tétje, illetve a döntés sok tekintetben rendhagyó jellege már eddig is számos elemzést ihletett. Mik az uniós hatáskörgyakorlás korlátai? Milyen társadalmi összefüggésben értelmezhető az emberi méltóság? Mit jelent az egyén kulturális önazonossághoz való joga? Többek között ezek azok az újszerű alkotmányjogi kérdések, amelyek mind a jogalkalmazásban, mind a jogtudományi művekben bizonyára kitüntetett helyen szerepelnek a jövőben.
E helyütt érdemes az alkotmánybírósági határozat egy másik, a jog keretein valamelyest túlmutató, mégis fontos szempontjáról is megemlékezni. A döntés egyfelől számos hagyományos jogi fogalmat a közös uniós hatáskörgyakorlás összefüggésében és a hazai kormányzatot terhelő kötelezettségek fényében vizsgál. Másrészt viszont a döntés egészéből az európai integrációt övező vízió is kirajzolódik.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Az elnyert összeget felújításra, például tetőfelújításra, külső festésre, illetve a kiírás szerinti munkálatok elvégzésére költhetik el a családok.
