Európai konyhaművészet alkotmányos módra

Európa alkotmányos életének legnagyobb port kavaró fejleményei az óesztendőben is az alkotmány­bíróságok uniós jogot és hatásköröket érintő döntései voltak. A magyar testület Alaptörvényt értelmező decemberi határozata is kétségkívül e sorba illeszkedik. Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bírósága azon döntése miatt értelmezte az Alaptörvényt, amely megtiltotta a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását. Az AB döntésében feltételekhez kötötte az uniós hatáskörgyakorlást.

A kérdés nagy tétje, illetve a döntés sok tekintetben rend­hagyó jellege már eddig is számos elemzést ihletett. Mik az uniós hatáskörgyakorlás korlátai? Milyen társadalmi összefüggésben értelmezhető az emberi méltóság? Mit jelent az egyén kulturális önazonossághoz való joga? Többek között ezek azok az újszerű alkotmányjogi kérdések, amelyek mind a jogalkalmazásban, mind a jogtudományi művekben bizonyára kitüntetett helyen szerepelnek a jövőben.

E helyütt érdemes az alkotmánybírósági határozat egy másik, a jog keretein valamelyest túlmutató, mégis fontos szempontjáról is megemlékezni. A döntés egyfelől számos hagyományos jogi fogalmat a közös uniós hatáskörgyakorlás összefüggésében és a hazai kormányzatot terhelő kötelezettségek fényében vizsgál. Másrészt viszont a döntés egészéből az európai integrációt övező vízió is kirajzolódik.