Felnőtt fejjel kezdett nyelveket tanulni, elsőként oroszt 1941-ben, a bombázások idején. Mint felidézte, semmilyen politikai előrelátás nem volt a döntésében, egyszerűen csak megejtette az orosz ábécé varázsa, és mivel érdeklődött az orosz irodalom iránt, nekiveselkedett autodidakta módon, saját módszere szerint elsajátítani a nyelvet. 1944–45-ben azon kevesek közé tartozott, akik tudtak írni cirill betűs írógépen, így 1945. február 4-én a polgármester tolmácsa lett. „Képzelje el a romokban heverő Budapestet, egy ablakon világosság szűrődött ki. Bekopogtattam, bemutatkoztam, megkérdeztem, nincs-e szükség tolmácsra, mire azt mondták, ne beszéljek annyit, üljek le, és hívjam fel a városparancsnokot, Zamercevet” – idézte fel a véletlent, ami folytán a tolmácspályára lépett.
Kilencvenévesen is örömmel ismerkedett idegen szövegekkel”