A tihanyi bencés monostort alapító I. András király családjának – és feltételezhetően magának az uralkodónak – a földi maradványai lehetnek azok a csontok, melyek tudományos vizsgálatairól András napján, november 30-án számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szakemberei.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A magyar történelem zaklatott évszázadaiban, elsősorban a török hódítás következtében, középkori uralkodóink nyughelyének, illetve földi maradványainak azonosítása leginkább egy véget nem érő tudományos nyomozáshoz vagy egy sok évtizedes türelmet igénylő szakmai kirakós játékhoz hasonlítható. Ezért minden, a török kor előtti időszakhoz köthető, magyar királysírokkal kapcsolatos kutatási eredmény kiemelten fontos. Az utóbbi időkben Esztergomban IV. Béla nyughelyének helymeghatározásával kapcsolatban merültek fel újabb adatok. S immár egy évtizede tart a tudományos vita arról, hogy Szent László király első temetkezési helye lehetett-e a somogyvári Szent Egyed-monostor, vagy mindig is Váradon nyugodtak a hamvai, ahogyan azt a kutatók többsége ma is valószínűbbnek tartja.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) vezetésével idén a tihanyi királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja a korábbi, 1953-as kutatások hitelesítésén túl az ott található sírok korának minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Bár bizonyos tárgyleleteket nem tudnak sírokhoz kötni, a talált tárgyak jól szemléltetik, hogy az egyes korszakokban milyen célokra használhatták az altemplomot.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Több millió forintnyi közpénzből kutatta ki a Fidesz, illetve Magyar Péterék állítólagos támogatottságát a Závecz-cel az ELTE egyik szociológia intézete – tudta meg a Mandiner.
Sikerrel járt a Gasztroplacc fellebbezése.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
A letiltott felhasználók túlnyomó része arról számolt be, hogy csak teljesen ártalmatlan linkeket küldtek a Messengeren keresztül.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
