Magyarként akarta felnevelni gyermekét Böjthe Kálmán, ezért tért haza Amerikából. Na meg persze azért, hogy magyar ötleteket karoljon fel és tegyen üzletileg is sikeressé.
Takács Zsolt interjúja a Mandiner hetilapban.
Hogyan jutott el a Blue Seven Group megalapításáig?
Közel negyven évig laktam Németországban, ott végeztem az iskoláimat, külföldön szocializálódtam. Állatorvosként diplomáztam, és később kereskedelmi végzettséget is szereztem. Ezután a forgó reklámtáblák mögött álló technológiai szabadalmamnak köszönhetően óriási sikereket ért el a cégem a globális reklámpiacon, még az Apple-lel is volt szerencsém együttműködni. Csaknem húsz évig dolgoztam a reklámiparban, és az ott szerzett tapasztalatokat kamatoztatom a mostani vállalkozásban is. Sokáig az Egyesült Államokban éltünk, mert a legnagyobb befolyással rendelkező cégek székhelye ott van. New Yorkban sikeresen eladtuk a szabadalmunkat, ezután született meg a döntés arról, hogy a család egy magyarországi tanyára költözzön.
Jelentős váltás…
Valóban, de szükséges lépés is volt, mivel más irányt vett az életem. Későn lettem apuka, de abban biztos voltam, hogy Magyarországon szeretném felnevelni a gyerekemet. Bárhol laktam a világon, mindig konzervatív, büszke magyarnak vallottam magam.
Honnan jött az ötlet a Blue Seven Group létrehozására?
Szükség volt egy olyan profitorientált vállalatra, amely piacképes, és mérhető sikerre viszi a hazai fejlesztéseket. Hét éve önerőből, a barátainkkal és az ismerőseinkkel indítottuk el a céget. Semmilyen pályázati forrást nem vettünk azóta igénybe, mivel úgy gondoljuk, a kormány által nyújtott támogatások jó helyre mennek.
Mennyire nehéz érvényesülni a nemzetközi piacokon?
Nagyon nehéz. Az utóbbi húsz évben az változott leginkább, hogy a piacot formáló döntéshozók száma csökkent, centralizálódott a piacformáló erő, így kevesebb emberen keresztül kell átvinni az információt. Az innováció mindig kockázatos, még akkor is, ha hosszú távon megtérül, ezért nehezen indulnak el a fejlesztések. A mi feladatunk, hogy arra kényszerítsük a piacot, hogy észrevegye és foglalkozzon az értékes innovációkkal.
Milyen eszközökkel lehet erre rákényszeríteni a piacot?
Először is fókuszba kell helyezni az ötleteket, mert ha a társadalom nem tud valamiről, akkor az nem is létezik. Ha valaki nem tud hatékonyan kommunikálni, bármilyen jó is az ötlete, nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Amíg itthon nem használjuk az adott innovációt, addig teljesen felesleges kilépni a nemzetközi piacra. Karrierem során tapasztaltam, hogy az északi társadalmak lenézik a déli, délkeleti országokat, és ez óriási probléma, mert így kevés e térségekből származó újítás került be a nemzetközi köztudatba. Ettől a mentalitástól nem kell megijedni, mindig ki kell állni az értékeink mellett és önmagunk érdekében.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
A miniszterelnök kampányának következő állomása Szombathely lesz.
A miniszterelnök ezt az interjút is végigjegyzetelte.
A miniszterelnökkel Hont András publicista készített több mint egy órás interjút.
80 percet kapott a magyar csatár a rangadón.
Jusson eszünkbe most, amikor a Török Áramlat elleni szabotázskísérlet kapcsán is megjelentek az ukránpárti „szakértők”.
