A környezettudatosabb politikák biztosan meg fogják változtatni az EU külgazdasági struktúráit.
Az utóbbi időszakban a zöldátmenet az európai uniós politika kulcskifejezésévé vált, és valószínűleg a következő évtized közbeszédét is meg fogja határozni. Ugyan a kifejezés szűk értelemben a környezettudatos – és klímasemleges – gazdasági tevékenységre való átállásra utal, hatása messze túlmutat a gazdasági kérdéseken. Az energiaárak idei elszabadulása már felhívta a figyelmet a zöldátmenet végrehajtásával kapcsolatos dilemmákra, azonban számos más területen egyelőre csak a sötétben tapogatóznak az európai döntéshozók. Ilyen terület a közös kül- és biztonságpolitika: abban mindenki egyetért, hogy a zöldátmenetnek nagy geopolitikai jelentősége lesz, de ennek pontos feltérképezése még várat magára.
Pedig a környezettudatosabb gazdaságra való áttérés egyértelműen hatást gyakorol az EU külkapcsolataira. Egyrészt az energiafogyasztás átalakulása meg fogja változtatni az unió energiaimportját és így külgazdasági struktúráját. Ez rengeteg partnerünket érinteni fogja, különösen Oroszországot és a közel-keleti államokat. Másrészt a zöldátmenet kérdése fel fog kerülni a bilaterális és multilaterális kapcsolatok napirendjére, akár másokkal szembeni elvárásként, akár egy közös globális erőfeszítés részeként.
Ezeket a szempontokat egy jól átgondolt, részletes és átfogó stratégiába viszonylag könnyen be lehetne illeszteni, ám ahogy kismillió példa is mutatja, az Európai Uniónak nincs ilyen stratégiája a külkapcsolataira vonatkozóan. Az egyes dokumentumok, amelyeknek ezt a funkciót kellene betölteniük, nagyrészt vagy általános szándéknyilatkozatok, vagy prioritások és célracionális gondolkodást nélkülöző felsorolások az unió érdekeiről és eszközeiről.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Nagyinterjú a Magyar Olimpiai Bizottság elnökével, aki szerint káros az úszóról szóló sok cikk, és elveszi a reflektorfényt a többi sportolóról. Beszél a párizsi várakozásokról, a régi és mostani körülményekről, illetve a Hungaroring fejlesztéséről is.
